Üres kézzel távozik Budapestről April Foley amerikai nagykövet. A diplomata asszony a múlt héten járt búcsúlátogatáson Sólyom László köztársasági elnöknél, de az eddigi szokásoktól eltérően az államfő nem nyújtott át neki semmilyen állami kitüntetést. Foley így az első amerikai nagykövet a rendszerváltás óta, akinek munkáját "nem díjazta" a magyar kormányzat.

Magyarországon nincs általános szabály arra nézve, hogy a távozó nagyköveteknek kitüntetés járna, de a kiemelkedő érdemeket szerzett diplomaták általában kapnak valamit - értesült lapunk külügyi forrásból. A Köztársasági Elnöki Hivatal kimutatásából kiderül, hogy a rendszerváltás utáni összes amerikai nagykövet, Charles Thomas (1990-94), Donald Blinken (1994-97), Peter Tufo (1997-2001) és Nancy Goodman Brinken (2001-2003) is megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét vagy (ha kiemelkedően teljesített), akkor a Középkeresztet a csillaggal. Egyébként nemcsak az Egyesült Államok nagyköveteinek "jár" az effajta elismerés: a közeljövőben díjazzák a távozó holland és lengyel nagykövetet is.

A kitüntetés átadása Sólyom László államfő formális feladatai közé tartozik, de a döntés - mint általában a kitüntetéseknél - nem az ő kezében van. A diplomaták esetében a Külügyminisztérium tesz javaslatot a kitüntetésre, és ezt a kormány (vagy maga a kormányfő) jóváhagyja. April Foley esetében úgy tudjuk, a Külügyminisztérium részéről nem is született efféle előterjesztés. Bár köztudott, hogy Foley viszonya a Gyurcsány-kormánnyal és a szocialistákkal nem volt éppen felhőtlen, azért mégis az ő nagyköveti időszaka alatt kaptak a magyar állampolgárok vízummentességet: ám úgy tűnik, ez nem volt elegendő indok arra, hogy "kiemelkedőnek" minősítsék a nagykövet tevékenységét, vagy egyszerűen szemet hunyjanak az ellenzékkel szimpatizáló nyilatkozatai felett.

Érdekes egyébként a rendszerváltás előtt Magyarországon igen aktív nagykövet, a később üzletemberként is visszatérő Mark Palmer esete is: aktivitás ide vagy oda, Foleyhoz hasonlóan ő sem kapott semmilyen kitüntetést. A háttérben ugyan lehet politikai okokat sejteni - Horn Gyula külügyi államtitkár szemében azért volt szálka, mert túl bensőséges kapcsolatokat ápolt az ellenzékkel a rendszerváltás előtt, de állítólag az 1990-ben kormányra került MDF sem szívelte, mert szerintük meg túlságosan az SZDSZ-hez húzott -, valójában prózaibb okok álltak a háttérben. A kitüntetésekről szóló új törvény csak 1991-ben született meg, míg Palmer mandátuma 1990-ben lejárt, így egyszerűen "lemaradt" róla. 1991 óta egyébként mintegy háromszáz amerikai állampolgár kapott magyar állami kitüntetést.

Jogszabályi kötelezettségnek tesz eleget a kormány, amikor kinevezi a nagyköveteket - jelentette ki kedden Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár arra reagálva, hogy az Országgyűlés külügyi bizottságának ellenzéki tagjai korábbi ígéretükhöz híven tegnap nem vettek részt a nagykövetek személyét érintő szavazáson. A bizottság három diplomatát hallgatott meg: a NATO-nagykövetnek jelölt Kovács Istvánt, a külügyminiszter kabinetfőnökét, valamint az EU politikai és biztonsági bizottságába nagykövetnek jelölt Hamikus Vilmost és a malajziai nagykövetnek jelölt Bus Szilvesztert - jelenleg mindketten a Külügyminisztérium főosztályvezetői. A szocialisták és az SZDSZ többségi szavazataikkal támogatták jelölésüket. A jelenlegi helyzetben - különös tekintettel még a kormányválságra is - nem indokolt stratégiai nagyköveti pozíciókat betölteni - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. (MTI)