A főváros, Antananarivo hónapok óta két pártra szakadt, az erőszaknak csak idén több mint ezren estek áldozatul. Március közepén Ravalomanana a ránehezedő politikai nyomás hatására végül lemondott. A volt fővárosi polgármester elnöki beiktatásával azonban nemhogy csillapodott volna a válság, a ceremónia inkább olaj volt a tűzre. Most az exelnök hívei demonstrálnak nap mint nap, követelve az alkotmányos rend (és Ravalomanana hatalmának) visszaállítását.

Ráadásul az alkotmányellenes hatalomátvételt sem az Afrikai Unió (AU), sem a dél-afrikai térség 15 államát tömörítő Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) nem nézi jó szemmel. A SADC kérte az AU-t, ne ismerje el Rajoelina elnöki kinevezését, s felszólította Antananarivót, hogy "a lehető legrövidebb időn belül állítsa helyre az alkotmányos rendet. A szervezet "megfelelő szankciókat", sőt akár katonai beavatkozást is kilátásba helyezett, ha a szigetország új vezetése semmibe venné kérésüket.

Rajoelina tagadja, hogy bármi törvénybe ütközőt is elkövetett volna. Győzelme, mint mondja, "az igazi demokrácia diadala a diktatúra felett". Fogadkozik, hogy kitart a "jó kormányzás elvei" mellett, s 24 hónapon belül demokratikus választásokat ír ki. Esze ágában sincs "magára hagyni Madagaszkárt", s annak 20 millió lakosát, legtöbbjük nagyon szegény. Ám ez a külvilágot aligha érdekli. A legjelentősebb támogató, Washington kijelentette: felfüggeszt minden, nem humanitárius segélyt. A korábbi gyarmattartó, Franciaország pedig, amelyről gyanították, hogy támogatja Rajoelinát, egyértelműen elítélte az államcsínyt, akárcsak a többi EU-tagállam.

Ráadásul bomlóban van a Ravalomanana eltávolítását még erős egységben követelők tábora is. Ahogy Johary Ravaloson madagaszkári író-ügyvéd megjegyzi, eljött a krokodilünnep ideje, azaz a győztesek most osztozkodnak - vagyis inkább marakodnak a koncon.

Tüntetők és rendőrök összecsapása a fővárosban