A csehországi Hluboka kastélyában az uniós külügyminiszterek reményüket fejezték ki, hogy a Topolánek-kormány bukása semmiféle fennakadást nem okoz az Európai Unió első félévi munkájának az irányításában.

A találkozó színhelye

A találkozóra meghívták az uniós tagjelölt országok képviselőit is. A tanácskozásra valamennyire rányomta bélyegét, hogy Angela Merkel német kancellár a minap azt mondta, Horvátország felvétele után az EU vegyen mély levegőt, s gondolja át újra stratégiáját, függessze fel a bővítés folyamatát. A brit David Milliband viszont azt hangoztatta, hogy minél nagyobb az EU, annál erősebb. A világgazdasági válság pedig éppen hogy nem ad felmentést, a bővítést inkább gyorsítani kellene. A finn Alexander Stubb szerint a legjobb dolog, ami az unióval történhetett, az éppen a bővítés volt 2004 után. Frattini is úgy vélte, pozitív jelzéseket kellene küldeni a térségbe. A napokban Brüsszelben szerb politikusok viszont nem értették, miért nem adott egyetlen centet sem a régiónak az EU abból az ötmilliárd euróból, amelyet jórészt energiahálózat-összeköttetési beruházásokra osztott szét a tagországok között.

Az informális egyeztetésen azonban kétféle véleménycsoport alakult ki. - A többség úgy véli, hogy a lisszaboni szerződés életbelépésének vagy halasztódásának nincs köze a bővítéshez, míg néhányan úgy gondolják, hogy nagyon is van - nyilatkozta az észt Urmas Paet. A többséghez tartozik Magyarország is, amely ösztönözné a bővítést, míg az utóbbi csoportban nagy országok viszik a szót, például a franciák. Bernard Kouchner reményét fejezte ki, hogy a lisszaboni szerződést még az idén minden tagállam jóváhagyja. Ha nem, akkor a további bővítés nem lehetséges.

A legesélyesebb jelölt, Horvátország csatlakozása azonban nem a szerződés, hanem Szlovénia miatt halasztódhat. Zágráb az idén lezárná a tárgyalásokat Brüsszellel, de a Ljubljanával kialakult határvita miatt ennek esélyei romlottak. A külügyminiszterek azonban nehezteltek Szlovéniára, amiért a kétoldalú problémát behozta az EU falai közé, s a bizottság most közvetíteni próbál. A péntekre kitűzött újabb horvát csatlakozási fordulót halasztotta is Brüsszel, mert Ljubljana nem járul hozzá újabb fejezetek megnyitásához.

A másik fontos téma viszont egységbe tömörítette a huszonheteket, kiálltak Barack Obama amerikai elnök péntek délután meghirdetett új afganisztáni-pakisztáni stratégiája mellett. A britek ígértek több katonát, a franciák, az olaszok, a hollandok, a spanyolok, a portugálok, a románok csendőröket küldenének az afgán rendőrség kiképzésére, Benita Ferrero-Waldner külkapcsolati biztos pedig megfontolásra javasolta, hogy az EU növelje Afganisztán pénzügyi támogatását.