A határőrök létszámának megkétszerezését és az összekötő tisztek megnégyszerezését, valamint a mexikói erőknek juttatott öt helikoptert és egy repülőgépet is magában foglal a 700 millió dolláros intézkedéscsomag, amelyet kedden jelentett be a Fehér Ház. Ezt Hillary Clinton külügyminiszter szerdai, illetve Barack Obama elnök áprilisi, mexikóvárosi útja elé időzítették. A belbiztonsági minisztérium - amelynek vezetője, Janet Napolitano pedig a jövő héten látogat a déli szomszédhoz - ezen túl megháromszorozza a mexikói erőszakhullámmal kapcsolatos feladatokra ráállított hírszerzési elemzők létszámát, és erősít az FBI is.

Viharos kongresszusi meghallgatások után a jelek szerint most betelt a pohár Washingtonban. - Az elnököt aggasztja a növekvő erőszak, különösen Ciudad Juárez és Tijuana határvárosokban, illetve annak hatása a határ mindkét oldalán - közölte Obama hivatala. Felipe Calderón elnök megválasztása óta (vele Obama még januári beiktatása előtt találkozott) csaknem tízezren, ebből tavaly 6300-an veszítették életüket a drogháborúval összefüggésben. A mostani 700 millió dollárt a már eddig is ismert, három évre szóló és 1,4 milliárd dolláros Merida-kezdeményezésen felül kell számítani, amellyel az USA képzéssel és hadieszközökkel segíti Mexikót a kétirányú kábítószer-, fegyver- és pénzcsempészet megfékezésében.

A piac felosztásáért és az amerikai szállítási útvonalért harcoló mexikói drogkartellek az Egyesült Államok 230 városában is aktívak az igazságügyminisztérium decemberi jelentése szerint. Három évvel ezelőtt még csak száz volt a számuk; igaz, a tárca állítja, hogy a jobb adatgyűjtés is a növekedés oka. Az arizonai Phoenixben 2007-ben 560 emberrablást írtak a számlájukra, mint ahogyan gyilkosságokat az alabamai Birminghamben vagy a Georgia állambeli Atlantában. Új-Mexikó állam képviselői határőr-akciócsoport telepítését kérték Napolitanótól a területükre. Az USA délnyugati határán 1470 tonna marihuánát, 10 tonna kokaint és 1,7 tonna metamfetamint koboztak el 2007-ben.

Megfigyelők úgy látják: az új miniszter elődjéhez képest nagyobb jelentőséget tulajdonít a drogkartellek tevékenységének. - Amerika csak akkor lehet biztonságban, ha a szomszédai is biztonságosak - fogalmazott Ciro Rodríguez, az egyik leginkább érintett texasi választókörzet demokrata kongresszusi képviselője.

Obama a Nemzeti Gárda tartalékosainak a határvidékre vezénylését is fontolgatja. Mexikó is 45 ezer katonát állított már rá a kartellekre, hétfőn pedig két-kétmillió dollárnak megfelelő vérdíjat tűzött ki 24 drogbáró, köztük a Forbes gazdasági magazin listája szerint a világ leggazdagabb emberei közé tartozó Joaquín "El Chapo" Guzmán fejére. Tizenhárom segédjük egy-egymillió dollárt ér. A mexikóiak ugyanakkor nem rejtik véka alá, hogy az amerikaiak legalább annyit tehetnének, hogy megnehezítik a fegyverekhez való hozzájutást - hiszen minden tíz ellenséges fegyverből kilenc tőlük származik, és 95 százalékban ezekre vezethetők vissza a kartellgyilkosságok. A félautomata fegyvereket például "sporteszközként" hozzák be.

Amerikában a a korlátozást illetően a fő akadályt a fegyverviseléshez a második alkotmánykiegészítésen keresztül fűződő jogok jelentik. Bár a kongresszus az idén 45 millió dollárt adott már a fegyvercsempészet megfékezésére, és Rodríguez képviselő ehhez még 30 milliót gyűjt most, de az általános tilalom általában elbukik. Az Országos Lőfegyverszövetség, az NRA az államok egyik legbefolyásosabb lobbiszervezete, 4,3 millió taggal. A 90-es évek óta 20 millió dollár kampánytámogatást adott, 85 százalékát a republikánusoknak. A kongresszusban némi demokrata támogatással nemrég eltörölték például a gyorstüzelésű félautomata fegyverek tilalmát Washington fővárosban. - Nem hiszem, hogy az lenne a megoldás Mexikó problémáira, ha korlátozzuk a második alkotmánykiegészítéshez kapcsolódó jogokat ebben az országban. Ellenben segíthetünk mexikói barátainknak, hogy betartassák a saját törvényeiket - vágott vissza John Cornyn, Texas republikánus szenátora.

Mexikói drogkereskedőket tartóztatnak le