A hétfő délután nyilvánosságra hozott eredmények szerint a macedón jobboldalnak esélye lehet, hogy a kormányzás mellett az egyébként ceremoniális, elnöki hivatalt is megszerezze. Gjorge Ivanov a bonyolult nevű VMRO-DPMNE (Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Megújulás Pártja) jelöltje a szavazatok 37,37 százalékát kapta. Alaposan megelőzve Ljubomir Frcskoszkit, (19,5 százalék) aki az ellenzék Szociáldemokrata szövetség (ez a balkáni országban az utódpárt) jelöltje volt. Utánuk a függetlenként induló Ljube Boskoszki (16,54 százalék) volt belügyér következik, majd három albán-muzulmán politikus összesen több mint 25 százalékkal. Boskoszki fő nevezetessége, hogy Hágában vádat emeltek ellene, majd felmentették. (Az ügyészek felelősnek tartottak az egyik korábbi macedóniai albán-szláv polgárháborúskodás alatti bűntettekért.)

A kampány három hétig tartott, s főleg jelképes ügyekről szólt. Az ellenzéki szociáldemokraták hibáztatták a jobboldali kormányt, hogy hátráltatja az ország fő célját az euroatlanti csatlakozást, mivel nem akar kompromiszszumra jutni az ugyancsak meglehetősen makacs görögökkel. Athén megvétózta Macedónia NATO-csatlakozását, s erre lehet számítani az EU-s kapcsolatokban is. A szociáldemokraták, s az eddigi államfő Branko Crvenkovszki, szerint már találhattak volna megoldást, ám a konzervatívok inkább heccelik Athént: egyre másra avatják Macedóniai Nagy Sándor szobrait, intézményeket neveznek el róla. Könnyen meglehet, hogy ezzel lehetetlenné teszik az EU-val jelenleg folyó tárgyalásokat is a vízummentességről.

A második forduló előtt nyilván élénkebb lesz a kampány. A fő kérdés, sikerül-e a szavazópolgárok most otthon maradt felét részvételre bírni. A másik kérdés, hová áll a népesség egynegyedét kitevő albán és macedón-muzulmán népesség. A konzervatív-jobboldali kormányzat alatt a kisebbség több erős törvényi garanciát is kapott. Ugyanakkor politikusaik nagyobb biztonságban érzik magukat, ha a hatalom nem koncentrálódik egy politikai táborban. Tehát még balra is szavazhatnak. Az albánok egyébként is hevesen NATO- és EU-pártiak.

Branko Crvenkovszki államfő nem indult a választáson, vissza kíván térni a szocdemek vezetésébe. Az elnöki pozíció nem sok mozgást engedett neki, ám ha visszaszerezné pártjának a kormányzást, esetleg gyors megoldást találna a névvitára is Görögországgal.

A névvita: Görögország egyik északi tartománya is a történelmi Macedónia nevet viseli. Athén szerint a hasonló nevű állam léte önmagában területi igényt jelez. Arra hivatkoznak, hogy az ókori macedónok a hellén kultúrkörbe tartóztak, s a macedóniai szlávok "közönséges névbitorlók". Több kompromisszumos megoldás is felvetődött Szláv-Macedónia, Szkopje-Macedónia, Felső-Macedónia, de megegyezni nem tudtak.

Gjorge Ivanov, a kormányon lévő jobboldali párt elnökjelöltje üdvözli támogatóit