Bizonytalan Karzai helyzete

Forró nyárra számítanak Afganisztánban. A harci szempontból hagyományosan csöndesebb időszaknak számító tél után a tálibok feltehetően komoly leckét akarnak adni a napokban Afganisztánba érkező 17 ezer új amerikai katonának. Az augusztus 20-ra tervezett elnökválasztás is újabb alkalmat jelenthet a bizonytalanság kiszélesítésére a táliboknak. Az sem kiforrott még, Washington kivel képzeli el a közép-ázsiai ország vezetését.

Hamid Karzai afgán elnök mandátuma május végén lejár, ám a választási bizottság a biztonsági helyzetre való tekintettel úgy határozott, hogy a választást augusztusra írja ki. Az elképzelés szerint addig csökkentett jogkörökkel felhatalmazott Karzai, vagy a törvényhozás felsőházának elnöke irányítaná az országot. Karzai nemrég megpróbált elébe menni az eseményeknek, és az alkotmányosságra hivatkozva áprilisra kiírni a választást, megakadályozandó, hogy számos ellenfele felkészülhessen a kampányra, azonban végül is visszakozott a nagy felháborodással szemben. - Az Egyesült Államok kihátrált Karzai mögül, de még nem dőlt el, kit támogatnak, több számukra szimpatikus név is felmerül - mondja Wagner Péter, a Magyar Külügyi Intézet Közép-Ázsiával foglalkozó munkatársa. Közülük két embert emel ki az elemző. Ashraf Ghanit, Afganisztán korábbi gazdasági minisztere a reformok véghezvitelével nyert el támogatókat korábbi munkahelyein, az ENSZ-ben és a Világbankban is. A pastu származású Ghaninak le kéne mondania amerikai állampolgárságáról, ha elnök akar lenni. Gul Agha Shirzai, a "buldózer" becenévre hallgat, mert mindent el tud intézni. Az amerikaiakat Kandahárban segítette, s jelenleg a szintén bizonytalanságban élő Nangarhar tartományt vezeti.

Wagner Péter szerint nem lehet az iraki tapasztalatokat egy az egyben átvenni és Afganisztánban kamatoztatni. Mint mondja, a katonák létszámának emelése fontos, de a hosszú távú stabilitás érdekében munkahelyeket kell teremteni, és politikai koncessziókat kell adni a hatalomból most kimaradóknak. A gyűjtőfogalomként kezelt tálibok között ugyanis van olyan, aki nem fanatikus, és gazdasági okok, helyi igazságtalanságok, vagy a megélhetés miatt csatlakozott a lázadókhoz.

A Brookings Institute nevű agytröszt honlapján közölt felmérések szerint az afgánok 38 százaléka gondolja úgy, hogy rosszul mennek a dolgok. A lakosság kétharmada érzi úgy, hogy a biztonsági helyzete romlott 2004 óta. Az afgánoknak továbbra is 42 százaléka él havi 14 dollárból, vagy kevesebből. Ám nem csak a tálibokról rossz az afgánok 79 százalékának véleménye, romlott az Egyesült Államok és Karzai megítélése is.

A helyzetet az sem segíti, hogy a pakisztáni Svat-völgyben a központi kormány olyan békét kötött, melynek értelmében az iszlám előírásokat fokozottan vezethetik be a civil jogba a területen. Ezzel a pakisztáni tálibok megerősödhetnek, ám kérdéses, hogy kihat-e és miként afgán "kollégáikra".

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.