Brüsszeli diplomáciai források szivárogtatták ki, hogy az 56 éves dán liberális politikusnak a legnagyobb az esélye arra, hogy a nyár végén elfoglalja a NATO-főtitkári posztját. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy Rasmusennek egyrészt folytatnia kell az afgán missziót, de alighanem változó körülmények között, hiszen az Egyesült Államok jelenleg felülvizsgálja a politikáját. A július végén távozó holland kereszténydemokrata Jaap de Hoop Scheffer a NATO jövőjét kötötte össze az afgán küldetés sikerével, s ezt már mind többen tévedésként értékelik. A liberális Rasmussen ugyanakkor szakított országa pacifista magatartásával, s mind az iraki, mind az afganisztáni misszióba küldött katonákat. Nyolcszor találkozott George W. Bush amerikai elnökkel, s még 2003-ban úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy a demokrácia védelmében hosszabb ideig fogva kell tartani a veszélyes elemeket. A dán ellenzék szerint az amerikaiak úgy gondolják, hogy Rasmussen az egyik legeltökéltebb támogatójuk. A franciák - akik most térnek vissza a NATO katonai szervezetébe - azért tolják az előtérbe, mert Rasmussen kész szorosabbra fűzni az atlanti szövetség és az Európai Unió védelem- és biztonságpolitikai együttműködését, holott Koppenhága az európai erőfeszítésekben eddig nem vett részt. De nyilván az is a dán mellett szól, hogy a nyarakat Franciaországban tölti, ahol tizenöt éve vett házat.

Korábban Rasmussen azt mondta, nem érdekli az állás, de London, Párizs és Berlin győzködni kezdte, s ennek nyomán beadta a derekát. Az egyetlen igazi kérdés, mit szólnak a törökök, hiszen a Mohamedet kifigurázó karikatúrák 2005-ös dániai megjelenése után a liberális politikus síkra-szállt a szólásszabadság mint alapjog érvényesülése mellett.

Ha nem volna hiteles nyugat-európai jelölt a posztra, akkor a NATO-nak esetleg komolyabban meg kellett volna fontolnia Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ajánlkozását, akit azonban oroszellenes álláspontja miatt nem tartottak igazán alkalmasnak, éppen akkor, amikor az új amerikai kormányzat, s persze a NATO is újjáépíti kapcsolatait Moszkvával.

Az Egyesült Államok azonban az afgán stratégiáját is átértékeli, mondta Brüsszelben Richard Holbrooke, hozzátéve, hogy a szövetségesek megkapják az új elképzeléseket még a jubileumi NATO-csúcs előtt, amelyet április 3-4-én rendeznek. Holbrooke annyit elárult, hogy meg kell erősíteni a jelenleg korrupt és gyenge afgán rendőrséget, s a kiképzéshez európai támogatást is kért. A másik kérdés már polgári: a mezőgazdaság átalakítása, hogy a tálibok ne juthassanak bevételekhez a kábítószer-termelésből és -kereskedelemből.

A belga rendőrség szombaton egyébként őrizetbe vett több mint négyszáz békeharcost, akik a NATO brüsszeli központját akarták megrohamozni, mondván elegük van hatvanévnyi militarizmusból.

James G. Stavridis tengernagyot jelölte Robert Gates védelmi miniszter a Saceur, azaz a NATO főparancsnoki, egyben az amerikai erők európai főparancsnoki tisztére. A kinevezéssel, amelyet még a szenátusnak és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, először lenne a haditengerészet tábornoka az atlanti szövetség első katonája. (Sz. L. L.)

Még miniszterelnökként Rasmusenn Brüsszelben