Merkel nem csinált forradalmat
Az egészségügyi tárca élére került Elisabeth Schwarzhaupt "premierje" óta sok minden megváltozott. Németországnak női kancellárja, a tizenhat tagú nagykoalíciós kormánynak pedig - a világ legbefolyásosabb asszonyának nevezett Angela Merkellel együtt - hét női tagja van. Igaz, a tizenhat tartományi miniszterelnök "csapata" kizárólag öltönyös urakból áll.
Ami a szövetségi kabinetet illeti, az egyik legérdekesebb személyiség a hétgyermekes Ursula von der Leyen. Merkel CDU-s párttársa családügyi miniszterként sokat tesz azért, hogy megváltoztassa "a nőknek a tűzhely és a bölcső mellett a helyük" elvre épülő konzervatív famíliaképet.
A női politikusok száma az egykori NSZK-ban az 1980-as években, a zöldek megjelenésével ugrott meg. Az ökológiai párt vezette be elsőként a "női kvótát": a zöld választási listákon a női jelöltek arányának legalább ötven százalékot kell elérnie. A német pártok felső soraiban változatlanul a zöldeknél található a legtöbb nő, az 51 tagú Bundestag-frakciójukban mindössze 22 férfi ül.
Miközben a 82 milliót meghaladó népességű Németországban legalább másfél millióval több nő él, mint férfi, a "túlsúly" korántsem tükröződik a parlamenti képviselők soraiban. A 612 képviselő közül mindössze 196 a nő, ez 32 százalékos aránynak felel meg. A CDU/CSU-ban a mutató nem éri el a 21 százalékot, miközben a kereszténypártoknál elfogadott irányelv értelmében a posztok egyharmadát nőknek kellene betölteniük. A szociáldemokraták Gesine Schwant politológus professzor aszszonyt indítják ugyan május végén az államfői posztért, ám nekik is van még mit javítaniuk. Az SPD-nél a női kvóta hivatalosan negyven százalék, ehhez képest a parlamenti képviselőik 35 százaléka nő.
A gazdasági élet csúcsain a helyzet sokkal rosszabb. A tőzsdén jegyzet német vállalatok legfelső vezetői - igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjai között - a nők aránya alig három százalék. Franz Müntefering, az SPD elnöke a szeptember végén esedékes Bundestag-választásra készülő pártprogramba be akarja venni a törvénymódosítási javaslatot, hogy a skandináv modellt követve a cégek felügyelőbizottságaiban vezessék be a negyvenszázalékos női kvótát.
Merkel kancellári posztja ellenére többen úgy gondolják, hogy a német politikai-gazdasági életben a nők még mindig nem a társadalmi szerepüknek megfelelő befolyással bírnak. Pedig a nők ambíciói is sokat változtak. Mint Helga Lukoschat, a téma kutatója, a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: tíz-húsz évvel ezelőtt a német nők inkább szakpolitikusként profilírozták magukat, a XXI. században viszont nem rejtik véka alá, hogy az őket joggal megillető hatalomra tartanak igényt.