Elnöki periódusának legnehezebb napjait élte szerdán és csütörtökön Nicolas Sarkozy. Több mint egymillió résztvevővel kétnapos országos sztrájkot hirdettek a francia szakszervezetek és a baloldali pártok. A munkabeszüntetéssel a köztársasági elnök gazdaságpolitikája ellen tiltakoztak az erősebb állami védelmet követelő szervezetek. Az idén Franciaországban ez volt a második országos megmozdulás, és az első jelzések szerint a mostani demonstráción többen voltak, mint a január 29-i megmozduláson.

Nagyjából kétszáz demonstrációt tartottak tegnap egész Franciaországban, amelyek komoly fennakadásokat okoztak a tömegközlekedésben. Az iskolákban tanítási szünetet tartottak, és a kormányzati irodák is zárva voltak. A szakszervezetek azt követelik Sarkozy elnöktől, hogy növelje a minimálbért, emelje meg a gazdagokra kivetett adókat, és vesse el a közszférában tervezett leépítéseket. Sarkozy az előző, januári általános sztrájk után elfogadott egy 2,6 milliárd eurós szociális segélycsomagot, de a szervezők szerint ez nem elég.

Az elégedetlenség a szomszédos Spanyolországra is átterjedt. Nyolcvanan megsebesültek a tervezett felsőoktatási reformok ellen tüntető egyetemi hallgatók és rendőrök öszszetűzésében Barcelonában, a hatóságok hét embert előállítottak. A még szerdán kirobbant összetűzés során a rendőrök kiszorították a diákokat a helyi egyetem egyik irodájából, amelyet tavaly november óta megszállva tartottak. Ezután a hallgatók a városközpontban két helyütt összecsaptak a rendőrökkel: kövekkel, székekkel és üvegpalackokkal dobálták meg a rendfenntartókat, akik gumibotokkal igyekeztek megfékezni a feldühödött tömeget. A sebesültek több mint fele rendőr.

A spanyol egyetemi hallgatók hónapok óta országszerte tüntetnek a bolognai folyamatnak nevezett európai felsőoktatási reform keretében tervezett intézkedések ellen. A reform célja a külföldi tanulás megkönnyítése, az egyetemi diplomák egyforma elismertetése a programban részt vevő országokban. A javasolt változásokat számos országban bírálatok nélkül elfogadták, a spanyol diákok egy része azonban úgy véli, hogy a reform inkább a gazdagabb hallgatóknak kedvez, akik meg tudják fizetni a posztgraduális szakképzést.