Beadványözön Amerikában a "kubai ötökért"

Tíz Nobel-díjas, köztük Günter Grass és Nadine Gordimer, európai parlamenti képviselők és a mexikói szenátus is az USA Legfelsőbb Bíróságához fordult a vitatott perben elítélt "kubai ötök" ügyében.

Még soha nem iktattak annyi, a "bíróság barátaitól" érkező amicus curiae levelet az Egyesült Államok legfőbb talárosainak hivatalában, mint a minap. Tizenkét különböző beadványban aláírók sokasága sürgeti a 2001-ben elítélt ún. kubai ötök ügyének felülvizsgálatát. Szerepel közöttük tíz Nobel-díjas is, köztük Günter Grass német és Nadine Gordimer dél-afrikai, Wole Soyinka nigériai, José Saramago portugál író, valamint José Ramos-Horta, Kelet-Timor államfője. De számos szervezet, így az Európai Parlament vagy a mexikói szenátus tagjai is csatlakoztak.

Az amerikai kormány beadványa heteken belül várható, a szövetségi Legfelsőbb Bíróság pedig még a nyári szünet előtt dönthet. Az amici curiae véleményét a talárosok elfogadhatják, de indokolás nélkül figyelmen kívül hagyhatják.

A "kubai ötöket" egy kémhálózat részeként, még 2001-ben ítélték el első fokon, a floridai Miamiban. Mind a huszonhat vádpontban, köztük összeesküvésben is bűnösnek találták, és egy esetben dupla életfogytiglani, kettejüket illetően életfogytiglani, a további két vádlott esetében pedig 19, illetve 15 év börtönbüntetésre ítélték őket, amelyet azóta is töltenek. Ez volt az egyetlen amerikai büntetőeljárás, amelyet az ENSZ emberjogi bizottsága valaha is bírált. A felülvizsgálatot követelők nem annyira a vádlottak ártatlanságát hangoztatják, hiszen ők maguk is elismerték, hogy céljuk a floridai kubai amerikai közösségen belül a havannai rendszerrel szembeni tevékenység feltartóztatása volt. Fő érvük a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadása a per folyamán, amelyre felfokozott, egyesek szerint csaknem lincshangulatban került sor. Főleg amiatt, hogy a fővádlottat, Gerardo Hernándezt egy négy halálos áldozattal járó üggyel is összefüggésbe hozták, miközben az esküdtszék egyes tagjai ismerték az áldozatokat vagy elvbarátaikat. A kubai légierő 1996-ban lőtte le a Florida-szoros ezen az oldalán szabadságharcosoknak, a túloldalán pedig terroristacsoportnak tartott Hermanos al Rescate szervezet két repülőgépét. Hernández állítólag információkat nyújtott Kubának a csoportról.

Az 1998 őszén letartóztatott ötökkel szembeni eljárásra rányomta a bélyegét Elián González, egy hétéves kisfiú az ezredfordulón nagy vihart kavart, és a két ország közötti feszültséget tovább élező ügye is. Felette apja Kubában maradt, illetve anyja floridai emigráns rokonai huzakodtak. A 2001. decemberi ítélet pedig a szeptember 11-i támadások és az azt követően indított terrorellenes háború nyomán már kevés visszhangot kapott. 2005-ben egy szűkebb fellebbviteli bírói panel Atlantában perújrafelvételt, és az eljárás Miamin kívüli lefolytatását rendelte el. Ezt azonban egy hasonló, ám teljes létszámban ülésező másodfokú bíróság érvénytelenítette.

Az Egyesült Államok felszólította szerdán a kubai kormányt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes politikai foglyot. Robert Wood, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy hat éve ítéltek el 14-től 30 évig terjedő börtönbüntetésre 75 másként gondolkodót, "újságírót, emberi jogvédőt, könyvárust és a civil társadalom más tagjait". (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.