Különösebb lelkesedést nem mutatnak az európai országok, hogy befogadjanak embereket azok közül, akiket az amerikaiak a guantánamói támaszponton tartanak fogva. Ám már januárban világossá vált, hogy az Európai Unió kész támogatni Washingtont, az új Obama-kormányzatot abban, hogy módosítsa elődje politikáját, és hogy a transzatlanti szövetségesek az emberi jogok tiszteletben tartása mellett tudják folytatni a közös küzdelmet a terrorizmus ellen. Brüsszel üdvözölte Obama elnök azon döntését, hogy bezárja a guantánamói támaszpontot.

A franciák, az olaszok, a portugálok jelezték: szigorú biztonsági feltételek teljesülése esetén, a megfelelő adatok birtokában hajlandóak befogadni olyan személyeket, akik a hozzávetőlegesen 250 guantánamói fogoly közül nyilvánvalóan ártatlanok, de hazájukba nem térhetnek vissza, mert ott vélhetően meghurcolnák őket. A hollandok és a svédek eleve fenntartásaikat hangsúlyozták, Magyarország nem zárkózott el, de nem is iratkozott fel arra a listára, ahová elsőként érkezhetnek fogva tartottak az amerikai támaszpontról. Közös aggály, hogy az unió területén belül, a schengeni övezetben a polgárok határellenőrzés nélkül mozoghatnak.

Elutazása előtt Barrot azt mondta: mintegy hatvan ember befogadásáról lehet szó. Európa szeretné előmozdítani, hogy a guantánamóihoz hasonló fogva tartás ne fordulhasson elő újra. Az uniós politikusok az afganisztáni bagrami táborról is pontos információkat kérnek, mert az ottani fogva tartási körülmények miatt is aggodalmaikat fejezték ki.

Ami az adatcserét illeti, Barrot úgy vélte, hogy az EU segít az Egyesült Államoknak, és nem fordítva, vagyis nem lehet ésszerű oka az információk megtagadásának amerikai részről. De hozzátette: vannak kérdéseink, amelyekre pontos választ várunk.