Kárpótlás a hawaii földekért?
Pénz is jár érte vagy csak a szégyen? - vetődik fel az ismert fordulat az USA legfiatalabb, ötvenedik szövetségi államában. Az amerikai legfelsőbb bíróság ugyanis hamarosan arról dönt: van-e jogi következménye a kongresszus 1993-as bocsánatkérésének, amelyet a Hawaii Királyság éppen száz évvel azelőtti megdöntéséért fejezett ki. Vagyis: pénzt is remélhetnek-e a XIX. század nagy részén fennálló monarchia alattvalói a mostani állam több mint egynegyedét, csaknem ötezer négyzetkilométert kitevő területért? A honolului állami legfelsőbb bíróság legalábbis így értelmezi a Capitolium határozatát, amely szorgalmazza a "megbékélést az USA és az őslakos hawaii nép között". A helyi talárosok szerint ez a jóvátétel mozzanatát vetíti előre, így óva intik az államot, nehogy a rendezésig feladjon ebből a földből.
A The Wall Street Journal emlékeztet: az utóbbi húsz évben megszaporodtak a történelmi sérelmekkel kapcsolatos és a kongresszusban, illetve egyes szövetségi államokban elfogadott bocsánatkérések, de ezek rendszerint nem jártak anyagi jóvátétellel. Washingtonban 1988-ban a második világháború idején internált amerikai japánokat követték meg, két évvel később pedig a sziú indiánokat, éppen a dél-dakotai Wounded Knee pataknál elkövetett mészárlás centenáriumán. Különösen kényes kérdés a rabszolgakárpótlás, tekintve, hogy az afroamerikai közösség 40 millió főt tesz ki. Steve Cohen demokrata képviselő, az erről szóló törvényjavaslat benyújtója a lapnak elmondta: a jogszabály elfogadásához szükség lehet olyan passzus beépítésére, amely kizárja, hogy vitát lehessen majd nyitni a pénzbeli jóvátételről. A Bush-kormány is megfogalmazott korábban ilyen aggályokat. Eric Miller jogászprofesszor úgy véli: ha a legfőbb jogi fórum a hawaiiaknak ad igazat, úgy a kongreszszus is szűkmarkúbb lesz majd a sok "Elnézést!"-tel...
Hawaii iránt megnőtt a politikai érdeklődés azóta, mióta az 1961-ben ott született Barack Obama lett az elnök. A szigetcsoport csak 1959-ben vált az Egyesült Államok részévé.
