Guantánamo, záróra előtt
Stephen Henley hadbíró ezredes azt mondta: "Húha." Éppen egy hónap késéssel olvasta ugyanis az úgynevezett szeptember 11-i összeesküvési per öt vádlottjának közös beadványát: per helyett fogadja el teljességében írásban tett korábbi beismerésüket. - A-tól Z-ig felelős vagyok a szeptember 11-i műveletekért - mondta még egy évvel ezelőtti meghallgatáson az értelmi szerzőnek tartott Khalid Sejk Mohammed. Figyeljünk ezúttal az egy hónap késésre: a papír azért feküdt hetekig a hadbíró asztalán, mert maga is ritkán fordul meg Guantánamón.
A titkos dokumentumokat helyben kell őrizni, ő pedig az újabb meghallgatás előtti este érkezett. Mit is keresne ott hosszasabban? Nem "ellenséges harcos", nem is fegyőr. A Washington melletti Andrews légitámaszpontról indított charterjárattal lehet a helyszínre utazni (az út három és fél óra, a jegy ára: 400 dollár); ezen rendszerint a szeptember 11-i áldozatok hozzátartozói, Pentagon-hivatalnokok és időnként újságírók is ülnek. A pénzügyminisztérium javára kiállított csekket vagy pénzesutalványt fogadnak el.
Mindez pusztán annak illusztrációja - mégpedig kivételesen nem a szokványos látószögből, a fogvatartottakéból -, hogy a Kuba csücskében fekvő Guantánamo-öböl Amerika, az amerikaiak számára is "kívül esik". Eleve azzal a céllal hozták ide, az Egyesült Államok területén kívülre, de fennhatósága alá az afganisztáni háború 2001. októberi megindítása óta a foglyokat - 15 évnél fiatalabb gyerekeket is -, és azért nevezték el őket "ellenséges harcosoknak", hogy a jogi Senkiföldjén ne kössék az amerikai törvények az ügyészeket, a bírákat és a kihallgatókat.
A habeas corpus joga értelmében vádemelés nélkül nincs fogva tartás, ezért itt megállították az időt. Michael V. Hayden, a CIA előző igazgatója elismerte, hogy Mohammedet a vízbe fojtás határát súroló, kínzásnak tartott módszerrel vallatták. A Pentagon egy magas rangú illetékese pedig kitálalt a sajtónak, miszerint egy másik foglyot is kínoztak, és ő éppen ezért tekintett el a vádemeléstől.
A szaúdi férfitől a többi közt hosszasan megvonták az alvás lehetőségét, hidegben várakoztatták, női kihallgató előtt meztelenre vetkőztették, nőrokonait gyalázó kifejezésekkel illették, továbbá melltartóban kellett pózolnia, illetve kutyát kellett utánoznia. A végeredmény ismert: a Legfelsőbb Bíróság, az amerikai közvélemény és a jogvédők kikényszerítették a guantánamói visszaéléseket nemcsak eltűrő, de egyenesen azokra építő politika megváltoztatását - ennek Barack Obama elnökségével nincs is már akadálya.
Rendelete értelmében a hírhedt börtöntelepet, "Gitmo"-t jövő januárig zárják be. "Ez Bush groteszk örökségének igazi természete: jogsértés és kínzás egy törvényen kívüli börtönben, ahol emberek százait tartják évek óta fogva valódi bizonyíték vagy vádemelés nélkül; sokuk semmit sem csinált. Eközben valóban veszélyes emberekkel olyan rosszul bántak, hogy meglehet: nem lehet őket elszámoltatni a törvény előtt... Lehangoló, hogy egy igazságügy-miniszter-jelöltnek (ti. Eric Holdernek a szenátusi meghallgatásán) azt kelljen mondania, hogy tiszteletben tartja a törvényt, de ilyen a Bush-örökség...
A siker érdekében Obama Fehér Házának, az igazságügy-minisztériumnak és a Pentagonnak helyre kell tudni állítania a deprimált jogi ügyosztályokat, ahol a szakembereket apparatcsikokkal cserélték fel, akiknek küldetése az volt: tekerjenek egyet a jogon, hogy igazolják uraik döntéseit" - írta korábbi vezércikkében a The New York Times.
De nem véletlenül nem lehetett egyetlen tollvonással bezárni a bázist, noha a Pentagon már előre, még George W. Bush elnökségének végóráiban dolgozni kezdett a felszámolás mikéntjén, arra az esetre, ha Obama így dönt. Mi lesz a foglyokkal? Hajlandó-e akár - mint Washington kérte - a külföld, illetve maga Amerika megfelelő számban elhelyezni őket? Kiadatásukra olyan országok jelentkezését várják, ahol nem várhat rájuk kínzás. Átvihetők-e a perek polgári színtérre, és ha igen, hogyan?
Nem kompromittálják-e a kínzások a vádat? A kérdések bőven folytathatók, a kirakós játék elemeit egyelőre senki nem tudja maradéktalanul a helyükre illeszteni. Így fest Guantánamo a számok tükrében: az eddigi 800 fogoly közül legalább négyen öngyilkosságot követtek el, mintegy 550-et vádemelés nélkül viszszaszállítottak eredeti hazájukba (jórészt Afganisztánba és Szaúd-Arábiába), ahol sokukat szabadon engedték. Franciaország például hét állampolgárát kapta vissza.
Egyiküket azonnal szabadon engedték, egy másikat bíróság elé állítottak és felmentettek, további ötöt pedig a nagy francia perekből ismert fordulattal - "terroristavállalkozással álltak bűnszövetségben" - elítéltek ugyan, de egy fellebbviteli bíróság a minap másodfokon felmentette őket. Mégpedig - a befogadó európai országokat is intő példával - formai kifogás miatt: a francia terrorelhárítás az ítélet szerint jogszerűtlenül hallgatta ki őket még Guantánamón.
A mostani 241 fogoly közül tizenkilenc személy ellen folyik, további hatvan esetében pedig előkészületben van a hadbírósági eljárás. Összesen három főt ítéltek el. Muhammed Dawood, alias David Matthew Hicks, az iszlám hitre áttért, majd a tálibok oldalán harcoló ausztrál hét év börtönt kapott, amelynek utolsó hónapjait szülőhazájában tölthette le. Ugyancsak otthon, Jemenben szabadult a végén, öt és fél év után Szalim Hamdan, Oszama bin Laden terroristavezér egykori sofőrje. Ő "pert nyert" Donald Rumsfeld, a Pentagon előző ura ellen, amikor a Legfelsőbb Bíróság 2006-ban, a kettejük nevével fémjelzett ügyben kimondta: az "ellenséges harcosokat" is megilleti a negyedik genfi egyezmény hármas cikkelye szerinti "minimálisan emberséges bánásmód". A szintén jemeni Ali al-Bahlult, az al-Kaida "PR-osát", a terrorcselekményeket dicsőítő hírhedt propagandavideók szerzőjét életfogytiglanra ítélték, és ő az egyetlen guantánamói fogoly, aki már kirótt büntetését tölti ott.
Hatvanan a szabadon bocsátandók listáján szerepelnek. Egy további legfelsőbb bírósági ítéletet követően egy szövetségi bíró például elrendelte 17 kínai ujgur fogvatartott elengedését, ám ezt azóta sem hajtották végre. Legalább száz főt viszont semmiképpen sem akarnak elengedni. Geoff Morrell, a védelmi minisztérium szóvivője januárban azt mondta: a tavaly márciusi hét százalékról az év végére tizenegyre nőtt a visszaesők aránya a Guantánamóról szabadon bocsátottak körében.
Tizennyolc korábbi fogollyal kapcsolatban megerősített információval rendelkeznek, miszerint újra terroristatevékenységre adták a fejüket, 43 főt illetően pedig gyanítják ezt - állította. Részleteket, hogy kikről van szó pontosan, mikor és miért bocsátották őket szabadon, nem közölt, emberjogi szervezetek ezért megkérdőjelezték a számadatok megalapozottságát. A Pentagon a propagandát nem sorolja a terrorizmusban való tevőleges részvétel körébe.
A legfrissebb hírek szerint a foglyokat a kormány szakemberei kategóriákba sorolják majd, és ennek alapján döntik el, hogy mi legyen a sorsuk. Egyelőre egy alexandriai (Virginia állam) és egy manhattani szövetségi börtön merült fel, mint amely már bizonyított különlegesen veszélyes foglyok őrzésében - de a helybéliek aligha örülnek majd a guantánamóiaknak. Timothy M. Kaine, Virginia (demokrata) kormányzója máris közölte, hogy vele senki nem konzultált, és szerinte a Pentagon létesítményeiben kellene elhelyezni a transzferre kijelölteket. Florence-ben, egy Colorado állambeli szövetségi szuperbörtönben tartják fogva a szeptember 11-e nyomán Amerikában elítélt egyetlen foglyot, az életfogytiglani büntetését töltő, francia állampolgár Zacarias Moussaoui-t.
Innen vitték át Indianába az iszlám hitre áttért "amerikai tálibot", John Walker Lindhet, akinek húszéves büntetését Bush mint távozó elnök januárban nem volt hajlandó kegyelemmel lerövidíteni. Civil börtönbe kerül dél-karolinai haditengerészeti cellájából a katari Ali Szaleh al-Marri, az egyetlen rab, akit viszont évek óta az Egyesült Államok területén tartottak fogva vádemelés nélkül, "ellenséges harcosként". Amikor a Legfelsőbb Bíróság nemrég tárgyalhatónak nevezte az al-Kaida alvóügynökének tartott férfi ügyét, az igazságügy-minisztérium - elébe sietve a borítékolható ítéletnek - összeesküvéssel és a terrorizmus anyagi támogatásával vádolta meg.
Sokan Amerika és a nyugati világ megrögzött ellenségeiként érkeztek a bázisra. És így is távoznak majd. Ramzi Binalshibh, Mohammed feltételezett bűntársa meghallgatása végén arabul küldte üdvözletét Oszama bin Ladennek. Reményét fejezte ki, hogy a dzsihád (iszlám szent háború) folytatódik, "Amerika szívére pedig mindenféle tömegpusztító fegyverrel sújtanak le". - Maguk az utolsó nép, amelynek joga lehet civilekről, civilek megöléséről beszélni... Maguk professzionális bűnözők..., a világ első számú terroristaországa... tehát mi is így kezeljük magukat... A vádjaik... becsületjelvények, amelyeket büszkén viselünk... A végük már nagyon közel van, és ugyanúgy buknak el, ahogy az áldott szeptember 11-i napon a tornyok leomlottak - áll az öszszeesküvési perben megvádolt ötök beadványában, amelyet a héten bocsátott a nyilvánosság rendelkezésére a katonai cenzor.
Washington, 2009. március
