XVI. Benedek levélben magyarázkodott
Régóta nem tapasztalt vihart kavart a katolikus egyházon belül és kívül is az 1988-ban kiközösített négy lefebvre-ista püspök visszafogadása. A diszkrét kegyelmi gesztus hirtelen más színben tűnt fel, a keresztény-zsidó megbékélés cáfolataként - fogalmazott a hétoldalas, március 10-én kelt, de a Vatikán által tegnap közölt levelében XVI. Benedek pápa. Váratlan és rendkívüli kommunikációs lépés, a nem csak a címbeli püspökökhöz szóló nyílt levél a Vatikánon kívülről sürgetett őszinteséggel kívánt tiszta vizet kíván önteni a pohárba. A Vatikán hibázott, amikor nem eléggé világosan mutatta be a lefebvristák visszafogadásának jelentőségét, és a velük szemben támasztott korlátokat. Hiba volt az is, hogy interneten nem ellenőrizték le Williamsont. "Megtudtam, hogy internetes kereséssel időben tudtunk volna a problémákról... a Szentszéknél a jövőben tüzetesebb figyelmet kell fordítanunk erre az információs forrásra" - jegyezte meg a - Szentszék február eleji közleménye szerint Williamson nézeteiről nem értesült - pápa az olasz sajtó jó tanácsaira utalva.
A tévedések elismerése mellett XVI. Benedek az őt ért támadásokra helyezte a hangsúlyt: "néha az a benyomás, hogy a társadalmunknak szüksége van legalább egy csoportra, mellyel szemben semmilyen toleranciát nem gyakorol..." Ez alól a pápa sem kivétel, és a gyűlöletre a katolikusok is készen állnak - hangoztatta a pápa a Galata-levélből idézve Szent Pált: "de ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást!" Egyértelmű utalás a lefebvristák visszafogadását ellenző egyházi szárnyra, mely attól sem riadt el, hogy botrányba kavarja a Szentatyával együtt az egész Vatikánt.
A belső marakodás súlyosságát bizonyítja, hogy a megoldásért a pápa köszönetet "zsidó barátainknak" mondott, "akik gyors kezet nyújtottak a félreértések tisztázására, a barátság és bizalom helyreállítására". "A Williamson-ügyet lezártnak tekintjük" - jelentette ki a püspökökhöz címzett levél bemutatásakor a Vatikánban fogadott haifai főrabbi, Sear Jasuv Cohen, aki a soa tanítását javasolta a katolikus iskolákban.
Ami pedig a lefebvristákat illeti, XVI. Benedek azt írja, nem lehet közönyösen elengedni egy 491 papból, 215 szeminaristából, több ezer hívőből álló közösséget, melynek tagjainak a legitim egyházi elismeréshez még el kell fogadnia a második vatikáni zsinat tanításait.
A levél lényegi bejelentése, hogy a lefebvre-istákkal való tárgyalást vezető, és a Williamson botrányért felelősnek tartott Ecclesia Dei egyházi tanácsot a pápa a hittani kongregáció hatáskörébe vonta. Leszögezte: az általa vezetett egyházban a prioritás az egység, és ezt nem "a kis és nagy megtérések", hanem a belső viták veszélyeztetik.