Aláírásgyűjtés a Pátriáért
Aláírásgyűjtést indult a szlovákiai magyarok szerzett jogainak megőrzése és a pozsonyi közrádió magyar adásának hallgathatósága érdekében. A kezdeményezők - többek között a Magyar Koalíció Pártja, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szervezet (Csemadok), a szlovákiai magyar pedagógusok, valamint a szülők szövetsége és több más civil szerveződés - követelik, hogy az államnyelvtörvényt hagyják meg jelenlegi formájában.
Marek Madaric kulturális miniszter ugyanis olyan tervezetet nyújtott be a kormánynak, amely ezen túl nemcsak figyelmezteti a jogszabály megszegőit, hanem súlyos, száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal is sújthatja őket. Többek között akkor, ha a médiareklámokban, az óriásplakátokon először idegen nyelven tüntetik fel a szöveget, és csak azután szlovákul. Megbüntethetnék azokat a dél-szlovákiai önkormányzatokat is, amelyek a helyi hangszórón csak magyarul hirdetnek. Kötelezően kétnyelvűek lennének a helyi emléktáblák is, amelyek feliratát a kulturális tárca hagyná jóvá. Hrubík Béla, a Csemadok elnöke ezt a törekvést a letűnt rezsim módszereit idéző cenzúrázásnak tartja. A kulturális tárca javaslatát a szlovák kormány tegnap elfogadta, így a törvénymódosítás a parlament elé kerül.
A petíció kezdeményezői azt is követelik, hogy állítsák vissza a Pátria közrádió magyar műsorának vételi lehetőségét Dél-Szlovákia valamennyi, magyarok lakta régióban. A nemzetiségi adás sugárzását februártól takarékossági okokra hivatkozva megszüntették a középhullámon. Azóta URH-sávokon és interneten hallható. Az előbbi azonban Pozsonyban, valamint a Csallóközben és a Mátyusföldön nem fogható, holott éppen ezekben a térségekben él a legtöbb magyar.
Lapunknak nyilatkozva Csáky Pál, az MKP elnöke szakszerűtlennek és érzéketlennek minősítette a szlovákiai közrádió vezetőségének lépését, amellyel megfosztották a szlovákiai magyarság jelentős részét az anyanyelvi tájékoztatás és művelődés egyik fontos eszközétől. Lubos Machaj programigazgató szerint a vételi gondokat fél éven belül oldják meg. Éspedig úgy, hogy Pozsonyban és a csallóközi Somorján két kisebb adót helyeznek üzembe. Kassán - ahol rosszak a vételi lehetőségek - pedig az eddiginél erősebb adóra kapcsolják a magyar programot.
Fontosnak tartják az aláírók azt is, hogy az oktatásügyi minisztérium tartsa tiszteletben a szabad tankönyvválasztás, a magyar iskolák számára kiadott tankönyvekben pedig a földrajzi nevek 2006 előtti gyakorlatát, amikor a megnevezéseket a diákok anyanyelvén tüntették fel. Ján Mikolaj, szlovák nemzeti párti (SNS) miniszter ezt élesen ellenzi. Törölte a rendelhető kiadványok listájáról azokat a magyar tannyelvű gimnáziumokban használt és népszerű történelemkönyveket, amelyeknek a szerzői szlovákiai magyar szakemberek. A tárcavezető szerint ezekben az iskolákban is ugyanolyan - csupán magyarra fordított - tankönyveket szabad csak használni, mint a szlovák intézményekben.
Simon Attila, a révkomáromi Selye János Egyetem oktatója, az érintett tankönyvek egyik szerzője közölte, a tiltás miatt nemzetközi fórumokhoz fordul, mert a diszkriminatív rendelkezés következtében a nemzetiségi iskolák diákjai alig vagy semmit sem tanulhatnak nemzetük történelméről.
