Olasz nevű lengyel cipőt vesznek a berliniek

2009-03-11 Európai Unió

A Gino Rossi név nem éppen lengyelesen hangzik - az elegáns nyugat-berlini sugárúton, a Kurfürstendammon lévő cipőboltban megforduló vásárlók többsége nem is tudja, hogy a százeurós árszint fölött mozgó márka mögött olasz gyökerű, de alapvetően lengyel vállalkozás áll. A Hamburgban, Essenben, Kölnben és más német városokban üzletekkel rendelkező, slupski székhelyű Gino Rossi egyike azon több mint tízezer lengyel cégnek, amelyek az EU 2004-es keleti bővítése után megjelentek a német piacon.

A lengyel "nagy játékosok" közül mások szintén kihasználták a vállalkozás és a tőkemozgás szabadságát. Az Orlen benzinkutakról ismert olajipari konszern, továbbá a Tatuum márkát gyártó-forgalmazó lódzi KAN és a gyermekruházatra szakosodott SMYK-lánc is képviselteti magát az Oderától nyugatra. A legtöbb németországi lengyel érdekeltségű cég mégis alapvetően néhány fős, főleg Berlinre koncentrálódó kisvállalkozás. Mint a Handelsblatt írta, a legtöbben az építőiparban és az épülettakarításban próbálnak szerencsét. Többen kísérleteznek nagyon jó minőségű lengyel élelmiszereket, valamint étel- és italkülönlegességeket kínáló boltokkal.

Ellenkező irányba, azaz Lengyelországba nemcsak a német tőke, hanem a munkaerő is vándorol. Elsősorban a munkanélküliség által különösen sújtott, határ menti keleti tartományokból vállalnak sokan állást lengyelországi építőipari, kereskedelmi cégeknél. Benzinkutaknál is gyakori a Brandenburgból vagy Mecklenburg-Előpomerániából származó német alkalmazott. Akik zlotyban kapják a fizetést, azoknak most szembe kell nézniük azzal, hogy míg korábban 3-3,5 zloty volt egy euró, a kurzus most már öt fölött jár.

Németország zárva tartja a kapukat

Németország legkorábban 2011-ben tervezi megnyitni munkaerőpiacát a kelet-közép-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók előtt. - A gazdasági válság nem a legkedvezőbb időpont bármilyen nyitásra - nyilatkozta Olaf Scholz (SPD) szövetségi munkaügyi miniszter. A szociáldemokrata politikus már tavaly jelezte: Berlin kérni fogja a 2009-ben lejáró, az itteni piacot az olcsó kelet-európai munkaerőtől védeni hivatott különszabályozás kétéves hosszabbítását. Scholz szerint diplomások, elsősorban mérnökök esetében továbbra is érvényes a könnyített bevándorlás és munkavállalás.

A munkaerőpiac megnyitása belpolitikai ügy is. Az SPD akkor támogatná a liberalizálást, ha bevezetnék a minimum 7,50 eurós órabértől induló kötelező minimálbért. A CDU/CSU elveti az egységes minimálbér rendszerét. A keresztény pártok szerint ágazatonként kell megállapodni a minimálbér bevezetéséről. Az utóbbi időben az őrző-védő cégeknél, az ipari nagymosodáknál és a hulladékfeldolgozásban vezettek be minimálbért. (Berlini tudósítónktól)

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.