Sichuan tartomány Ganzi körzetének egyik illetékese az AP tudósítóit távozásra szólította fel tegnap, mondván "a külföldiek más alkalomkor szívesen látottak, de a mostani helyzetben tartózkodásuk alkalmatlan". (A hírügynökségek már hetekkel ezelőtt úgy értesültek, hogy leállították a külföldi turisták látogatását Tibetbe.) Hétfőre virradóan egyébként a Tibettel szomszédos Qinghai tartományban házi készítésű bomba két rendőrautót megrongált. A kínai lapok jelentése szerint a rendőrök egy faszállító teherautót ellenőriztek, amikor a robbantás történt, egyéb részletek egyelőre nem ismertek.

Kínai járőr Lhászában

Kedden van a kínai hatalom elleni tibeti lázadás ötvenedik évfordulója, amelynek kudarca miatt a dalai láma és hívei elmenekültek, s azóta is az indiai Dharmszalában élnek, s ott működik a száműzetésben kormányzatuk. (Peking történelmi dokumentumokkal támasztja alá, hogy Tibet vezetői évszázadok óta elismerték Kína felségjogát. A Kínai Népköztársaság megalakulását követően Mao katonái 1950-ben "szabadították fel" Lhászát, majd az 1951-ben a dalai láma által aláírt egyezményben Peking meghagyta a hagyományos tibeti kormányzást és a vallásgyakorlást, ám a földreform, a kollektivizálás és más intézkedések miatt az ellenállás 1959. március 10-én felkelésbe torkollott.) Tavaly az évfordulón - Peking szerint az olimpiai előkészületekre időzített - zavargások robbantak ki Lhászában és néhány környező tartomány tibeti kolostorainál is. A hivatalos verzió szerint 21-en veszítették életüket, a száműzetésben élő tibeti kormány és különféle Tibet-barát szervezetek szerint viszont több mint kétszázan, s további mintegy ezer emberről - a feltételezések szerint bebörtönzöttekről - nincs hírük.

Hu Jintao elnök - aki egykor Tibet párttitkára volt - tegnap a nemzetgyűlés ülésén tibeti küldöttséget fogadva azt fejtegette, hogy az autonóm terület társadalmi fejlődését, biztonságát, nyugalmát, az anyaországgal való egységét "nagy fallal" kell védelmezni a szeparatista törekvésekkel szemben.