"Mindenki el akar innen menekülni"
Napokig üldöztünk hamaszos megszólalót, szóvivőt Gázában, nem szívesen mutatkoztak. Bár még tartanak az izraeli csapásoktól, az övezetben nem csökkent a hatalmuk. A gázai utcák néhány napi ott-tartózkodás alatt biztonságosabbnak tűnnek, mint három éve. Fegyverest is kevesebbet látni az utcán.
Hogy mennyivel népszerűbb a Hamasz a háború után, mint korábban volt, azt nehéz megállapítani. Évekkel ezelőtt élmény volt palesztinokkal politizálgatni, mert szabadon szidtak mindenkit, ma inkább nem nyilatkoznak: félnek. Ezzel együtt a legtöbben azt állítják, Gáza újjáépítése dönti majd el, sikerül-e a Hamasznak bebetonoznia a hatalmát. A nemzetközi közösség által múlt héten felajánlott pénzhez elvileg nem nyúlhatnak, de a Hamasz könnyen azt a benyomást keltheti, hogy őt illeti a dicséret a segítségért. A segélypénz könnyen megváltoztathatja az egyszerű emberek amúgy sem túl határozott véleményét.
- A sejkek, a szakállasok kapnak kárpótlást, de mi semmit sem kaptunk - meséli panaszosan Juszef Agrami, a Gázai övezet északi részének Tuam negyedében. Házából január 13-án menekült el családjával együtt az előrenyomuló izraeliek elől, visszatérve a fél házat lerombolva találta. A Hamasz ugyanis most 4000 eurót ad minden lerombolt ház után, kétezret minden megrongálódott otthonért. A halottakért 1000 euró jár, a sebesültek 500 eurót kaptak borítékokban, még a kórházi kezelés ideje alatt. De csak hamaszosok kaptak, vagy olyanok, akiknek "megéri adni". A Szamouni család több tucat tagját elvesztette a háborúban, a gázai Zeitunban. A népes família egy egész utcát belakott, több házuk is volt. Azt mondják, az ő utcájukban nem volt fegyveres hamaszos. Mindenesetre az egyik családtag, Mohammad is megkapta a 4000 eurós gyors segítséget, pedig azt mondja, tavaly nyáron még a Fatah színeiben dolgozott a hírszerzésnek, a puccskor, a Hamasz hatalomátvételekor azonban letette fegyverét.
Juszef szerint ő, a környéken egyedül, azért nem kap pénzt, mert korábban a szociális minisztériumban dolgozott a Fatah-kormánynak. Most is a palesztin hatóságtól kapja a fizetését, persze nem dolgozik. A mackó alkatú Juszef mégsem rejti véka alá a véleményét. Szerinte Izrael valójában nem is akarja megsemmisíteni a Hamaszt, hogy így akadályozza meg a palesztin nemzeti egységet, és a háború alatt a Hamasz nem is szenvedett igazi veszteséget, csak a civilek.
- Manapság nincs szólásszabadság, nincs demokrácia, nincsenek jogok, mindenki fél - mondja Juszef. - Az emberek látják, hogy igazságtalanság történik velük, de nem beszélnek - állítja.
Beit Lahijában, Raed al-Attar házában már javában folyik a felújítás. Ők megkapták a Hamasztól a kétezer eurót. Nem csoda, hiszen Al-Attar a hamaszos belügyminisztériumban dolgozik. - Nem azért nem kapott a másik család pénzt, mert fatahosok, egyszerűen még nem került rájuk a sor - mondja. Szerinte a Hamasz népszerűsége rendületlen, hiszen ellenálltak az izraeli hadseregnek, és most azonnal segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Kérdésemre, hogy miért nincsenek tüntetések a háború vagy a magas árak miatt, al-Attar elmondja: ha a szervezők engedélyt kapnak, ha a tüntetés békés és a nép javát szolgálja, akkor nem lehet akadálya. Szerinte fatahosokat csak a puccs alatt öltek vagy sebesítettek meg, a háború alatt csak a kémekkel végzett a Hamasz.
Ezt szajkózza a végül is kötélnek állt Iszmail al-Askar hamaszos parlamenti képviselő. Azt állítja, a háború alatt csak a családok között voltak összetűzések, a Hamasz nem célzott meg senkit pártállása miatt.
- Jasszer Arafat politikája az volt: ha nem vagy ellenünk, akkor velünk vagy; a Hamasz viszont azt mondja: ha nem vagy velünk, ellenünk vagy - magyarázza Faruk Dawwas palesztin közgazdász, aki diákként és diplomataként Magyarországon élt évekig. A palesztinok ritkán hajlandók nyíltan a Hamaszt is felelőssé tenné a háborúért, bár többen számolnak be izraeli telefonhívásokról, melyekben egy géphang arabul ezt magyarázta nekik. - Akik annak idején meg akarták büntetni a korrupt Fatahot és a Hamaszra szavaztak, azok mára megbánták - mondja egy neve elhallgatását kérő palesztin újságíró. Azt állítja, nem írhat az emberi jogok megsértéséről, mert a Hamasz megbüntetné, letartóztatná, vagy lábon lőné. Mint mondja, a Fatah kormányzása alatt is letartóztattak újságírókat, de sosem lőtték őket meg. - Nem volt szisztematikus az elhallgattatás - mondja Agrami. Ráadásul - teszi hozzá - akkor lehetett írni ezekről a kihágásokról, lehetett tiltakozni - ma nem.
- A két szervezet között olyan mély az ellentét, mintha etnikai konfliktusról lenne szó - magyarázza egy gázai palesztin. - Izrael régóta próbálja emigrációba kényszeríteni a palesztinokat, a Hamasznak két év alatt sikerült elérnie, hogy mostanra mindenki el akar menekülni - vélekedik egy másik, szintén név nélkül.
Gázából jelenti kiküldött munkatársunk, Zalán Eszter
