A válogatás egyfajta diplomáciai játék, nélkülözi a demokratikus elemeket, a befutóról zárt ajtók mögött állapodnak meg. Befolyásolja a döntést az is, hogyan alakulnak az európai személyi ügyek, ki az lesz az Európai Bizottság, az Európai Parlament elnöke, s ha ratifikálni lehetne a lisszaboni szerződést egy újabb, s ezúttal kedvező kimenetelű ír népszavazás után, akkor vajon ki kapná az Európai Unió elnöki és külügyminiszteri posztját.

A sok bizonytalanság miatt egyelőre olyan nevek keringenek, akik vélhetően nem érnek a célba. Merőben szokatlan módon a bolgárok például bedobták volt külügyminiszterük, Solomon Passy nevét, szóba hozták a lengyel Radoslaw Sikorski külügyminisztert is, ám személyét megosztónak, politikáját túlzottan oroszellenesnek tartják sokan. Tavaly Szekeres Imre védelmi miniszter neve is felvetődött egyes körökben. A dán Anders Fogh Rasmussen kormányfővel szemben különösebb kifogás nem merült, ám ő maga közölte a napokban, hogy nem érdekli ez az állás. Kering Peter Mackay kanadai védelmi miniszter neve, ám a főtitkárt az európaiak adják. Legfrissebb: Michelle Alliot Marie francia belügyminiszter, de a franciák csak most térnek vissza a NATO katonai rendszerébe, kérdés, ezt a fordulatot rögtön ilyesmivel kívánják-e jutalmazni a szövetségesek.