Míg Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország szigorú feltételek mellett hajlandók fogadni volt rabokat, Németország egyelőre visszafogott: már a Bundestag emberi jogi bizottságában elbukott az ellenzéki zöldek javaslata. Az indítvánnyal annak kinyilvánítására akarták rávenni a német kormányt, hogy a szövetségi köztársaság elvben hajlandó terrorizmus gyanú felett álló guantánamói foglyokat befogadni.

A guantánamói támaszpont

A CDU/CSU szerint a Guantánamo körüli problémák kezelése elsősorban az Egyesült Államok felelőssége. A szociáldemokraták sem siettetik a dolgot. Az SPD elképzelhetőnek mondja, hogy befogadjanak olyan "gitmói" exfoglyokat, akik nem akarnak visszatérni hazájukba. Svájc is fontolgatja guantánamói rabok fogadását, legfeljebb három személyt.

Magyarország is befogadhat egy-két guantánamói foglyot a börtön bezárása után - mondta lapunknak a Külügyminisztérium államtitkára, Horváthné dr. Fekszi Márta. Azokat a foglyokat, akiket terrorcselekmények elkövetésével vádolnak, az Egyesült Államokban bíróság elé állítják. Az Európai Unió 50-60 főt fogadna be, azokat, akik ellen nincs bizonyíték, ezért nem állítják őket bíróság elé. Az államtitkár hangsúlyozta, Göncz Kinga külügyminiszter asszony már jelezte: Magyarország támogatja Barack Obama azon döntését, hogy felszámolja a guantánamói fogolytábort.

Az államtitkár hangsúlyozta: a folyamat legelején járunk. Kulcsfontosságúak az uniós egyeztetések, azon belül is március 16-a. Ekkor az EU bel- és igazságügyi biztosa és Mirek Topolánek cseh miniszterelnök Washingtonba utaznak, ahol a foglyok befogadásáról tárgyalnak majd. - Ezután körvonalazódhat egy egységes uniós álláspont. A döntés a befogadásról tagállami hatáskör, ám a schengeni egyezmény miatt a foglyokat nem befogadó országokat is tájékoztatni kell.

- A legfontosabb szempont a magyarok biztonsága - mondta. Épp ezért mind a Külügyminisztériumnak, mind az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternek is meg kell kapnia a befogadni szándékozott foglyok háttéranyagait, és a kubai menekültekhez hasonlóan őket is személyes interjúk során hallgatnák meg. Ha minden feltételnek megfelelnek, és Magyarország alkalmasnak bizonyul a befogadásukra, a kormány kéri a döntés jóváhagyását a parlamenti pártoktól. Mivel a szóban forgó foglyok ellen nincsenek bizonyítékok, őket fogva tartani az EU-ban nem lehet. Menekültstátuszt és úti okmányokat nem kapnának, tartózkodási engedélyt és személyi igazolványt azonban igen. A hatóságok pedig fokozottan ellenőriznék őket.

Az amerikai nagykövetség sajtóattaséja, Jan Krc lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a hét elején Horváthné dr. Fekszi Márta és April H. Foley nagykövet már másodszor folytattak megbeszélést a témában.

- A Fidesz-MPSZ értetlenül áll a hír előtt, amely képtelen ötletnek tűnik - mondta lapunknak Szíjjártó Péter, a párt szóvivője. - A magyar közbiztonság romokban hever, ezért az ország nincs olyan helyzetben, hogy újabb biztonsági kockázatot vállaljon magára - tette hozzá.

Eörsi Mátyás, az SZDSZ parlamenti képviselője, az Európa Tanács liberális frakcióvezetője szerint viszont nincs semmi kivetnivaló abban, ha Magyarország befogad guantánamói foglyokat. - Azok, akiket majd elengednek, haza nem mehetnek, valahol el kell kezdeniük az életüket. A biztonsági szolgálatok pedig gondoskodni fognak arról, hogy ne jelentsenek kockázatot hazánk számára - mondta.