NATO-orosz viszony: teljes gőzzel előre
Megerősítette tegnap délután a diplomáciai körökből délelőtt kiszivárogtatott híreket a NATO szóvivője, James Appathurai, vagyis az atlanti szövetséges országok mai külügyminiszteri találkozójukon áldásukat adják az orosz viszony helyreállítására. Pontosabban: ismét miniszteri szinten üzemelhet a NATO-Oroszország Tanács, amelynek munkáját az augusztusi grúziai háborúra adott válaszul függesztették fel, majd néhány hónap elteltével fokozatosan indították újra. Hogy a döntés érik, azt már február közepén egy amerikai kormányhivatalnok jelezte. Mint megírtuk, az USA- hivatalnok azt mondta, hogy az amerikai-orosz viszony az újraindítás állapotában van, mindkét fél a rendszeres konzultációkra helyezné a hangsúlyt.
Nehezen tudják megkerülni a külügyminiszterek, hogy ki ne faggassák az amerikai diplomácia új vezetőjét, Hillary Clintont arról a levélváltásról, amely az utóbbi napokban nagy érdeklődést keltett. Medvegyev orosz államfő még Obama elnökké választása után írt Washingtonba, ahol - az említett hivatalnok szerint - annak tartalmát pozitívan értékelték, hiszen Moszkva is számos nemzetközi konfliktust és kihívást említett. A válaszban szó esett az Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszerről, amely Irán ellen irányul, s az Egyesült Államok érzékeltette az orosz vezetéssel, ha a teheráni veszély elmúlna, akkor rakétákra sem lenne szükség. Az új kormány egyébként sem kötelezte el magát egyértelműen a telepítés mellett. Ezt értelmezte úgy sok elemző, hogy Obama alkut ajánlott. Ám miközben amerikai részről Brüsszelben is kiszivárogtatták, hogy üdvözölnék, ha Moszkva jobban bedobná magát Irán elszigetelésébe, atomprogramjának korlátozásába, Washingtonban úgy vélik, Oroszország nem tud kellő nyomást gyakorolni Teheránra.
A közel-keleti körútról Brüsszelbe érkező Clinton külügyminiszter is érzékeltette, nyitna Irán felé, ha az hajlandó volna fogadni a jelzéseket. Iránnak is szerepe lehetne ugyanis az afgán rendezésben, annak regionalizálásában, még ha nem is túl nagy. Mert a legsürgetőbb ügy egyelőre Afganisztán, amely a mai NATO-értekezletet is uralja majd. Clinton vélhetően beszámol arról, hol tart az amerikai gondolkodás Afganisztán és Pakisztán megítélésében.