Obama rejtélyes üzenete Moszkvába

Az Iránnal kapcsolatos együttműködésért cserébe a Közép-Európát is érintő rakétavédelmi tervek ejtését ajánlotta az amerikai elnök Oroszországnak. De Washington sem tudja pontosan, hányadán is áll Teheránnal.

Barack Obama az iráni atomprogrammal kapcsolatos aktív orosz együttműködésért cserébe készen áll arra, hogy elálljon a Moszkva heves ellenkezését kiváltott, Lengyelországba és Csehországba terevezett rakétavédelmi rendszer tervétől. Az amerikai elnök levelét a keddi The New York Times értesülései szerint diplomaták adták át Dmitrij Medvegyev államfőnek. Orosz részről megerősítették a levél megérkezését, ám Medvegyev úgy reagált a hírre: Moszkva együttműködik Washingtonnal az Irán és a nemzetközi közösség közötti nukleáris vita megoldásában, de nincs szó arról, hogy valamiféle csereügyletet kötnének, amelyben Washington lemond a kelet-európai rakétapajzs telepítéséről, ha Moszkva segít az iráni rakétafejlesztés leállításában. Obama pedig közölte: a lap álltásai a levéllel kapcsolatban pontatlanok.

A hír felértékeli a két külügyminiszter, Hillary Clinton és Szergej Lavrov péntekre, Genfbe tervezett találkozóját is, amelyet nagy várakozás kísér.

Washingtonban eddig is feltűnő volt Obama tartózkodása attól, hogy elkötelezettségéről biztosítsa a rakétavédelmi terveket. A költségvetési terveiből is látszott, hogy a büdzsé egyik áldozata a Pentagon lehet. A Közel-Keleten tárgyaló Clinton mindamellett egy kiszivárogtatás szerint kétségét fejezte ki, hogy Irán pozitívan reagálna a kinyújtott amerikai kézre. A külügyminiszter nemrég Kínában is feltűnést keltett azzal, hogy megelőlegezte a másik oldal lépését. Úgy vélte: úgyis tudni, mit lép Peking az emberjogi felvetésekre.

Amerikában nem egyértelmű eközben az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség minapi, Iránnal kapcsolatos jelentésének fogadtatása. E szerint Teherán egy atombomba előállításához elégséges, alacsony dúsítású urániumkészletet halmozott fel, még ha szembesülnie kell is a technikai nehézségekkel, hogy miként hoz létre ebből fegyverszintűnek mondható készletet. - Azt gondoljuk: elég hasadóanyaguk van a bombához. Az, hogy Iránnak atomfegyvere lehet, igen rossz kifejlet a térség és a világ számára - fogalmazott vasárnap Mike Mullen tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke.

Ugyanakkor Robert Gates védelmi miniszter igyekezett hűteni a kedélyeket. - Nem állnak közel a fegyverszintű urániumkészlethez - mondta. - Különböző vélemények vannak, időnként a kormányon belül is. Aggódunk, hogy egyre közelebb jutnak - jelentette ki Robert Wood külügyi szóvivő. John Bolton, a Bush-kormány egykori ENSZ-nagykövete a The Wall Street Journal hasábjain úgy vélte: nincs rá egyelőre bizonyíték, hogy Obama tudná, hogyan állítsa meg Iránt. Szerinte az a diplomácia, amivel Európa évek óta próbálkozik (a lehetőségek felvillantása és fenyegetés), sehová sem vezet a beutazási vízumot még az USA tollaslabdacsapatától is megtagadó perzsa államnál.

Mihail Hodorkovszkij volt orosz oligarcha újabb perében megkezdődtek Moszkvában az előzetes meghallgatások. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Oroszország egykor leggazdagabb emberét összesen 896,1 milliárd rubel értékű pénz, illetve kőolaj ellopásával, továbbá 487,4 milliárd rubel és 7,5 milliárd dollár tisztára mosásával vádolják, amiért további 15 év szabadságvesztést szabhatnak ki rájuk. (MTI)

Orosz munkás dolgozik a dél-iráni atomerőmű építésén
Orosz munkás dolgozik a dél-iráni atomerőmű építésén
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.