Bármit, amit mond, úgy lehet beállítani, mint (az izraeli) koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatos állásfoglalást. Nyilatkozatait valószínűleg a minimumra szorítja majd, ami viszont felveti a kérdést: minek utazott egyáltalán oda? - nyilatkozta Hillary Clinton közel-keleti útja kapcsán Daniel Levy volt izraeli béketárgyaló, a washingtoni New America Foundation főmunkatársa. Az amerikai külügyminiszter azonban már azzal is szakított a hagyományokkal, hogy két héttel ezelőtti első útja a Távol-Keletre vezetett. Mostani közel-keleti vizitjének közvetlen apropója a hétfői gázai donorkonferencia volt az egyiptomi Sarm el-Sejk üdülőhelyen - ezen a nemzetközi közösség 4,5 milliárd dollárt, ebből egyedül Szaúd-Arábia egymilliárdot, az Európai Bizottság pedig (az uniós tagállamokon felül) 554 millió dollárt ajánlott fel. Clinton bejelentése szerint az amerikai felajánlás 900 millió dollár, és két részből áll: egy 300 milliós humanitárius segélyből Gáza javára, illetve egy 600 milliós összegből a palesztin hatóság alkalmazottainak bérére, reformokra és a ciszjordániai infrastruktúra fejlesztésére. Clinton külön hangsúlyozta - a terrorszervezetnek tartott Hamasz megnevezése nélkül -, hogy a pénz nem kerülhet "rossz kezekbe". A felajánlást még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia.

A külügyminiszter vasárnap érkezett Kairóba, ahol csatlakozott hozzá George Mitchell, Washington közel-keleti megbízottja; kedden már Izraelben, másnap pedig a palesztin hatóság vezetésével tárgyal, mielőtt - első európai célpontként - Brüsszelben NATO-kollégáival találkozna. Az Obama-kormány elődjéhez hasonlóan elhatárolja magát a Hamasztól, és óvatos távolságtartással figyeli mind a palesztin egységkormány, mind pedig a leendő jeruzsálemi koalíció tető alá hozására tett erőfeszítéseket.

Mind az izraeli, mind pedig a palesztin oldalon kíváncsiak arra, hogy az amerikai diplomácia új vezetőjének személyében ráismernek-e arra a Clintonra, aki a 90-es években, még First Ladyként a Fehér Házhoz képest előresietve sürgette a palesztin állam megteremtését, egy ízben pedig szó nélkül állt Jasszer Arafat felesége mellett, amikor utóbbi mérgesgáz bevetésével vádolta meg Izraelt, vagy pedig a héjaként elkönyvelt volt szenátorához van szerencséjük.

Clinton Sarm-el-Sejkben is kötelezettségnek nevezte az Izraellel békében élő palesztin állam megteremtését. Ugyanakkor Washingtonban a Közel-Keletre vonatkozóan óva intenek a túlzott várakozásoktól. A külügyminiszter pénteki, Benita Ferrero-Waldner külügyi EU-biztossal folytatott találkozójáról kiadott közleményben a "tartós tűzszünet" szerepel célként, és idáig emelik a mércét a meghatározó amerikai agytrösztök is. - Zsákutcába jutottak a két államot célul kitűző tárgyalások. A nemzetközi erőfeszítéseknek rövid távú tűzszünetre kellene összpontosítaniuk Izrael és a Hamasz között, ami fenntartható fegyvernyugváshoz vezethet el - fogalmazott Nathan J. Brown, a Carnegie Alapítvány főmunkatársa.

Vajon az egykori héja érkezett a Közel-Keletre?