A vérontásnak már több mint száz halálos áldozata van, de az ellenzék vezérét ez sem rettenti meg, újra és újra utcára vezényli híveit.

Rajoelina 2007-ben független jelöltként nyert az antananarivói helyhatósági választáson az elnök pártjának favoritjával szemben, és mióta átvette hivatalát, mind ádázabb kritikusa Marc Ravalomanana államfő rendszerének. Saját televízió- és rádióadóján naphosszat ostorozta az elnököt és kormányát a szabadságjogok folyamatos megnyirbálása miatt. A hatalom türelme decemberben fogyott el, amikor az ellenzéki tévécsatorna interjút sugárzott a korábbi elnökkel, Didier Ratsirakával, aki 2001-ben vitatott körülmények között vesztette el a választásokat, majd külföldre távozott. A hatóságok az adót bezáratták. Szerintük az exelnök áll az egész ribillió mögött.

Rajoelina - aki tagadja, hogy Ratsiraka bábja lenne - erre nyílt harcot hirdetett a szerinte korrupt és zsarnok elnök ellen. Az egyre romló szociális helyzet, valamint a hatalom egyre növekvő arroganciája miatt az ellenzéki vezér tábora egyre nőtt. A feltüzelt tömeg február 7-én felgyújtotta többek között az állami rádió és az elnök befolyása alatt álló tévétársaság épületét. Azóta is mindennaposak az összetűzések a tüntetők és a rendőrök, illetve a katonák között.

Rajoelina beváltotta korábbi fenyegetését, hogy amennyiben Ravalomanana nem távozik az elnöki székből, maga alakít átmeneti kormányt: ki is nevezett egy tucat minisztert, akiket a kedden Antananarivo főterén összegyűlt, mintegy tízezres tömeg élén arra biztatott, hogy foglalják el hivatalukat. Csakhogy a minisztériumok épületeit katonák védték, és a feléjük zúduló kőzáporra válaszul a tömegbe lőttek.

A védelmi miniszter, Cécile Manorohanta már a hetedikei sortűz után távozott, mondván, "anyaként nem tudom elfogadni ezt az erőszakot", ez egyik felet sem hatotta meg. Rajoelina az elnököt hibáztatja az események elfajulásáért, és kijelentette: "olyan emberrel nem tárgyalok, akinek vér tapad a kezéhez". Szerinte csak idő kérdése az elnök bukása, mert "a hadsereg már nem lojális, a katonák négyötöde már a felkelők oldalán áll". Az államfő viszont azt hangoztatja: továbbra is az ő kezében a hatalom, és ez így is marad, amíg 2010-ben le nem jár a mandátuma. Ha még sokáig tartanak a polgárháborús állapotok, súlyos kár érheti az ország legnagyobb bevételi forrását jelentő idegenforgalmat.

Az ENSZ, az Afrikai Unió, a 15 térségbeli országot tömörítő SADC és a hajdani gyarmattartó Franciaország egyaránt delegációt küldött Madagaszkárra, hogy közvetítsen a felek között. Még ennyi diplomatának sem lesz egyszerű megoldást találnia a szigetország történetének eddigi legsúlyosabb belpolitikai válságára.

Katonák választják el az ellenzék és az elnök híveit