Munkanélküliek tüntettek Pekingben
Fu Ziying szerint a már jóváhagyott négyezermilliárd jüanos (585 milliárd dollár) ösztönzőcsomag segít, ám a rossz külső környezet miatt a prognózisnál alacsonyabb is lehet a 2009-es GDP-növekedés.
Kína mindazonáltal kivételezett helyzetben néz szembe a fejlett nyugati világ gazdasági válságának begyűrűző hatásával, hiszen valutatartalékai megközelítik a kétezermilliárd dollárt, a külkereskedelmi mérleg - az utóbbi évtizedben évi átlagban elért 200-280 milliárd dollárnyi - pozitívumának köszönhetően. Így nem volt akadálya annak, hogy Kína most 25 milliárd dollár hitelt nyújtson az orosz Rosznyeft és a Transznyeft cégeknek, húsz évre kötött nyersolaj-szállítási megállapodás keretében.
A jövő héten ül össze a kínai népi gyűlés évi ülésére, amelyen a költségvetés kérdései mellett az egyik fő téma a szociális gondok kezelésének mikéntje lesz. A hivatalos statisztika csak a városi munkanélküliséggel foglalkozik, amelyet most négy-öt százalékosra tesznek. Ám az építőipar és az exportra termelő ágazatok termelésének visszaesése, így a gyárbezárások sorozata máris 17-30 millió ember elbocsátásával járt, főleg olyanokéval, akik vidékiként dolgoztak legálisan és illegálisan a nagyvárosokban. Az idén ezek száma 33-42 millióra nőhet az Asian Times szerint. Ugyancsak súlyos helyzetbe kerültek az exportra termelő nagyvállalatok beszállítói, tehát a magánszektor kis- és középvállalkozásai.
Ezen a héten - mint a Reuters jelentette - Pekingben többször is munkanélküliek százai verődtek össze alkalmi demonstrációkra. A láthatóan a népi gyűlés ülésére időzített megmozdulásra állítólag Kína 28 tartományából érkeztek munkanélküliek, valamint a helyi hatóságok földfoglalási döntéseit kifogásolók.
Peking a belső gondok szorításában határozottan reagált a washingtoni emberjogi jelentés Kínát elmarasztaló megállapításaira. "Az elmúlt harminc évben a gazdasági és szociális jogoknak, a vallásgyakorlás szabadságának, miként valamenynyi nemzetiség jogainak töretlen fejlődése biztosítva volt" - hangoztatta a külügyminisztérium szóvivője, felszólítva egyúttal az Egyesült Államokat, hogy nem avatkozzon be más országok belügyeibe, emberjogi kifogásokra hivatkozva.
A katonai kiadások alakulása is témája évről évre a népi gyűlés ülésszakának. Tavaly a katonai büdzsé 17,6 százalékos növeléséről döntöttek. Peking Hillary Clinton, az Obama-kormány külügyminisztere látogatása után közölte: kész felújítani a kínai-amerikai katonai párbeszédet, amelyet tavaly novemberben az ellen tiltakozva függesztettek fel, hogy a Bush-kormány fegyverszállításokat jelentette be (6,5 milliárd dollár értékben) Tajvannak. A Pentagonból David Sedney érkezett Pekingbe a tárgyalásokra.