A KPRF bejelentette, hogy megtámadja az ország 77 körzetében zajló választás eredményeit. A párt korábban is tett hasonló nyilatkozatot (legutóbb a 2007. decemberi országos parlamenti választások után), amelyet azonban nem követtek jogi lépések. Nagyobb fordulatot jelent viszont az LDPR és az SZR tiltakozása, hiszen a két párt a Kreml szoros szövetségese. A JeR mellett mindkét párt támogatta Putyin májusi kormányfői kinevezését, és kiálltak Dmitrij Medvegyev elnökjelöltségéért is.

Moszkvai virágárus. A nehéz gazdasági helyzetben Putyin pártja gyengébb szerepléstől tart

Pénteken azonban a populista, magát ellenzékiként meghatározó, ám eddig a kormányt mindenben támogató Vlagyimir Zsirinovszkij vezette LDPR tiltakozásul kivonult a parlament ülésterméből. A Putyin elnöksége alatt önmagát "elnökpárti és kormányellenzékinek" minősítő SZR szerint pedig a jelöltjeiknek "példátlan csalássorozat" ellenében kellett kampányolniuk.

- Ez nem választás, hanem kegyetlen barbárság - jelentette ki a parlament alelnöki tisztjét is betöltő Zsirinovszkij, az LDPR kivonulása előtt. Kifogásolta a rendőrség és a rohamosztagosok jelenlétét a Kremllel kritikus megmozdulásokon. Bár ez a parlamenten kívüli ellenzék tüntetésein évek óta megszokott volt, ahogyan az is, hogy a magukat demokratikus ellenzékként meghatározó pártok jelöltjei el sem indulhattak sem a parlamenti sem a tavalyi elnökválasztáson.

Az SZR egyik választási irodáját a rendkívüli rendőri erők kutatták át a héten, az LDPR és a KPRF több jelöltjét ismeretlenek megtámadták. Az ügyészség és a Központi Választási Bizottság egyik esetben sem tett lépéseket.

Hogy a JeR túlhatalma az eddig kezes ellenzéket is sújtja, az annak a jele, hogy a párt tart a gyengébb szerepléstől - vagyis a minimálisan elvárt kétharmados győzelem elmaradásától - a növekvő munkanélküliség és a felborult költségvetési egyensúly árnyékában. A pártok nyílt elégedetlenkedése a Medvegyev- Putyin tandem akadozását is jelzi: a képviselők kivonulása és a JeR elleni vádak közvetve Putyin presztízsét sértik. A "Kreml tudatalattijának" becézett Zsirinovszkij és a felsőház elnöke, Szergej Mironov vezette SZR vélhetően nem kezdett volna önálló akcióba, és mivel a pártok továbbra is kiállnak Medvegyev támogatása mellett, nem kizárt, hogy az államfő erősítését vetítheti előre a parlamenti botrány.