Az állam is úgy gazdálkodik, mint egy család: van, amikor a ház kicsinosítására is költhet, máskor viszont az alapokat kell újjáépítenie. Most az utóbbi a helyzet - vázolta csütörtökön büdzséterveit Barack Obama. Az új elnök első költségvetése részletesen áprilisban kerül a kongresszus elé, és októbertől, a 2010-es pénzügyi évtől esedékes. Hosszú távú célja, hogy 2013-ra 533 milliárd dollárra csökkentse a szeptember végére immár 1,75 ezermilliárd dollárra, a GDP 12 százalékára szökő deficitet - mégpedig elsősorban a háborús költségek lefaragásával és a leggazdagabbak adókedvezményeinek (már a Bush-kormány idején betervezett) megszüntetésével.

A kiadási oldal nagy figyelmet kapott, bár áprilisig nem végleges új tételeinek - így egy további, 750 milliárd dolláros bankmentő csomagnak és egy 634 milliárdos, évtizedes távlatra szóló egészségügyi alapnak - a terhére a Pentagon a nadrágszíj alapos összehúzására kényszerülhet. A védelmi tárca alapköltségvetése (azaz a háborús kiadások nélküli öszszeg) a mostani 515 milliárd dollárról ugyan nominálisan tovább, 537 milliárdra nőhet, de washingtoni források szerint Obama elnöksége hátralévő éveiben ezen az összegen fagyasztaná be a Pentagon jussát. (A védelmi büdzsé tavaly, 672 milliárdon tetőzött.)

Az elnök ugyan várhatóan 205,5 milliárd dollárt - ebből még 2009-re 75,5 milliárdot - kér külön a két hadszíntéren zajló háborúkra, ugyanakkor az Irakban harcoló 142 ezer katona zömének 2010 augusztusára tervezett kivonásával az összeg megcsappan majd. Afganisztánban viszont a nyár derekáig tizenhétezres csapaterősítést hajtanak végre, egy tengerészgyalogos expedíciós dandárral, egy gyalogsági Stryker dandárral és egy még ki nem jelölt alakulattal.

Robert Gates védelmi miniszter azon az állásponton van: ha takarékoskodni kell, úgy ezt nem a csapatok, hanem a beszerzések kárára kell megtenni. Feltételezések szerint kurtíthatják a Boeing új generációs csodafegyverekből, harcjárművekből, robotokból álló, összesen 164 milliárdos programcsomagját, amelyet sokan eddig is túl drágának tartottak. Búcsút mondhat a védelmi tárca a Lockheed Martin F-22-es harci gépeinek, a cég pedig a többszázas megrendeléstől remélt bevételnek, amely több tízezer munkavállaló állását is veszélyeztetheti. Az új generációs F-22-es a világ legdrágább vadászgépe, darabja legalább 150 millió dollár. A Northrop Grumman és a General Dynamics egy-egy harci tengeralattjáró sorsa, összesen négymilliárd dollár miatt aggódhat.

Az amerikai védelmi iparban már tavaly nyugtalanságot keltett, hogy a csehországi és lengyelországi telepítést is kilátásba helyező rakétavédelmi tervekkel kapcsolatban Obama szerint először a technikának kell bizonyítania a működőképességét. A fejlesztésben és a telepítésben érdekelt Peter Huessy, a GeoStrategic Analysis elnöke korábban azt mondta: ha Obama hat hónapig csak felülvizsgálja a terveket, úgy az a megölését jelenti. Most, amikor a Bush-elnökség csillagászati deficitet és államadósságot hagy hátra, a rakétavédelem - ahogy William Hartung, a liberális Új Amerika Alapítvány fegyverzeti és biztonságpolitikai kezdeményezésének igazgatója fogalmazott - "szép, kövér célpontnak tűnik".

Március első felében az Egyesült Államokba látogat Szekeres Imre honvédelmi miniszter. A tervek szerint tárgyal amerikai kollégájával, Robert Gatesszel, a Boeing kaliforniai üzemében pedig megtekinti az első, Pápára érkező C-17-es szállító-repülőgép fő szerkezeti elemeinek összeszerelését.

F-22-es Ragadozók az okinavai bázison