Van esély közös EU-álláspont kialakítására ebben az ügyben - vélekedett Ivan Langer, az EU soros elnökségét ellátó Csehország belügyminisztere újságírók előtt Brüsszelben csütörtökön az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően.

A guantánamói amerikai támaszpont fogolytáborában mintegy 250 különböző állampolgárságú terroristagyanús személyeket őriznek még. Barack Obama amerikai elnök elrendelte, hogy a fogolytábort egy éven belül zárják be, ám az ott őrzöttek egy részét - hírek szerint mintegy hatvan személyről van szó - szabadon lehetne ugyan engedni, de nem akarják visszaküldeni őket saját hazájukba, mert félő, hogy ott önkényeskednének velük a hatóságok.

Langer azt hangsúlyozta az újságíróknak, hogy guantánamói foglyok befogadására egyetlen EU-országot sem lehet kötelezni, minden szigorúan csak az önkéntesség elve alapján történhet. Eric Besson francia bevándorlásügyi miniszter szerint viszont mindenképpen közös álláspontra kell jutni, hiszen akit befogad az egyik tagállam, az már szabadon mozoghat a schengeni övezet 25 országa között. Eddig Spanyolország és Portugália jelentette be készségét guantánamói foglyok fogadására, míg Hollandia nemet mondott.

Az EU-t azért foglalkoztatja Bagram sorsa, mert amíg Obama a guantánamói fogolytábor bezárását ígérte meg, eddig nem szólt az afganisztáni tábor jövőjéről. A bagrami bázis börtönében több mint 600 foglyot tartanak, s folyamatban van 60 millió dolláros költséggel a börtönkomplexum kiépítése.

A brüsszeli ülés napirendjén szerepelt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának azon kérése is, hogy az EU fogadjon be tízezer, különösen veszélyeztetett helyzetű, Szíriában és Jordániában tartózkodó iraki menekültet. Ivan Langer sajtóértekezleten a cseh kormány nevében azt mondta, hogy helyesebb lenne, ha ezek az emberek Irakba térnének vissza. A 27-ek miniszterei tavaly novemberben abban állapodtak meg, hogy mindegyik tagállam saját belátása szerint, önkéntes alapon fogadhat be iraki menekülteket.