Az üzbég Termeztől már teherautókon folytathatja majd útját a napi több ezer tonnányi utánpótlás. Az amerikaiak már gyakorlatilag megállapodtak az összes érintett állammal, (Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán) hogy a nem katonai szállítmányokat területükön át juttathatják Termezbe, a határállomásra, amely már a "szovjet" időkben, a tíz éven át folyt, eredménytelen szovjet-afgán háború idején átrakóként szolgált. Így az amerikai szállítmányok, amelyek közül az elsők a napokban indulhatnak, várhatóan Rigáig hajón jönnek, onnan vasúti teherkocsikon juthatnak el Termezig, majd az afgán határra. (A teherautókra rakott áruk, az üzemanyag a magyar PRT-tábor mellett haladó főúton jutnak el Kabulig.)

Az Obama-kormányzat egyik külpolitikai kulcselemévé tette az afganisztáni katonai-gazdasági-politikai stabilizációs folyamat fokozott támogatását. Harmincezer amerikai katona indul a dél-ázsiai országba, hogy a romló biztonsági helyzeten javítson. A megnövelt létszám miatt több utánpótlás is kell. (A déli, fő utánpótlási útvonal egyike, a Karacsi-Pesavar-Dzsalálábád-Kabul megbénult, mert a tálibok felrobbantottak a hegyekben egy hidat.) A Kirgizisztánban lévő Manasz légi támaszpont használati jogának megvonása komoly gondot okoz az amerikaiaknak, ám a Riga-Moszkva-Volgográd- Atirau-Karsi-Termez utánpótlási útvonal lehetősége viszont azt jelzi, hogy megindult a kapcsolatok javulása az amerikaiak, a NATO és Oroszország között.

Az sincs kizárva, hogy az USA visszakaphassa az Üzbegisztánban 2005-ig használt Karsi-Kanabád légi támaszpont használati jogát is - amit ugyanaz az elnök, Iszlám Karimov állított le, aki most belegyezett a szárazföldi utánpótlási útvonal használatába. Karimov annak idején azért neheztelt Washingtonra, mert az bírálta a közép-ázsiai ország emberjogi helyzetét.