Obama kilábalást ígér Amerikának
A valósággal számot vető, de ambiciózus értékelést adott az országról kedd este Barack Obama; ezt a CNN gyorsfelmérése szerint az amerikaiak 92 százaléka fogadta nagyon vagy részben pozitívan, és nyolc százalékuk negatívan. A kongresszus két háza, közjogi méltóságok és kormánytagok előtt elmondott, mintegy 52 perces beszédében - amely koreográfiájában megfelelt az "unió állapotáról" tartott szokásos éves értékeléseknek, noha a debütáló elnök esetében formálisan nem tartják annak - a Fehér Ház lakója azt ígérte: Amerika felépül a gazdasági válságból, sőt "erősebben kerül ki belőle, mint amilyen valaha is volt". Leszögezte: a krízist előidéző problémák nem egyik napról a másikra keletkeztek, "a rövid távú haszonszerzés elnyomta a hosszú távú felvirágzás szempontjait".
- Emberek olyan kölcsönöket vettek fel, amelyeket nem engedhettek meg magunknak - mondta Obama a demokrata többség tapsviharával és ovációjával többször is félbeszakított beszédében, háta mögött Joe Biden alelnökkel, mint a szenátus, illetve a szintén demokrata Nancy Pelosival, a képviselőház elnökével. A gazdasági kérdések uralta felszólalásban az elnök első helyen emelte ki az állásteremtést - a nemrég elfogadott, 757 milliárd dolláros élénkítőcsomag 3,5 millió munkahely megtartását, illetve létrehozását tűzi ki célul 2010 végéig. Megerősítette: április 1-jétől az amerikaiak 95 százaléka adókedvezményre jogosult, a családok a főiskolai tanulmányok négy évére például 25 ezer dolláros adóhitelt kapnak.
Ugyanakkor az élénkítőcsomag csak ez első lépés, Obama szerint a hitelválságot még fel kell számolni, "gyorsan és agresszíven kell cselekedni" a hitelfolyam helyreállítása érdekében. Az elnök megígérte: ráncba szedik a pénzintézeteket, és "vége azoknak a napoknak", amikor a bankvezérek a saját kényelmüket helyezhették az előtérbe. Az este egyik kitüntetett vendége volt ennek megfelelően egy floridai bankvezér, aki szétosztotta bónuszát alkalmazottai között. Obama felszólította a kongreszszust, hogy reformálja meg "az idejétmúlt pénzpiaci szabályozórendszert", és közölte: a Bush-kormánytól örökölt, ezermilliárd dollár fölé szökő deficit ledolgozása (elnöksége négy év alatt ennek felezése a cél, mintegy 533 milliárd dollárra) republikánus és demokrata oldalról is áldozatokat követel. - Felelősségünk, hogy ne hagyjunk gyermekeinkre olyan adósságot, amelyet nem tudnak kifizetni - szögezte le.
A bő egy hónapja beiktatott elnök - akinek szavaira, részben együttműködést ígérve, Bobby Jindal, Louisiana állam indiai bevándorlóktól született kormányzója felelt a republikánusok részéről - külön kiemelt három területet: az energetikát, az egészségügyet és az oktatást. Obama felszólította a Capitoliumot a károsanyag-kibocsátási célok meghatározására; mint mondta, a zöldenergiát nyereségessé kell tenni, Amerikának az energetikában újra vezető szerepet kell betöltenie. Elkötelezte magát egyben az autógyárak szerkezetátalakításának támogatására - anélkül, hogy az államnak kellene helyrehoznia hibáikat. Az egészségügyi reformmal "nem szabad várni" - 45 millió amerikainak, köztük minden negyedik texasinak, nincs ilyen biztosítása.
A beszéd végére szorult külpolitikai értékelésben - miközben meghajolt az amerikai katonák szolgálata előtt - az Irakban elpazarolt milliárdokról beszélt, és az ottani háború felelősségteljes lezárását vetítette előre. Nemcsak Irakkal, de Afganisztánnal és Pakisztánnal kapcsolatban is "új és átfogó stratégiát" ígért a terroristák megfékezésére. Ugyanakkor a guantánamói börtön egy éven belüli bezárását is elrendelő elnök megerősítette, hogy "Amerika nem kínoz". Egyben a védelmi költségvetés reformjára is utalt, és a "hidegháborús korszak fegyverrendszereire, amelyeket nem használunk".
Bírálatok érték emberjogi csoportok részéről és az amerikai médiában is a jövő héten előbb az egyiptomi Gáza-donorkonferenciára (amelyen az USA 900 millió dollárt ígérhet), majd Izraelbe és Ciszjordániába, a palesztin autonómia területére látogató Hillary Clintont múlt heti, ázsiai útja kapcsán. A külügyminiszter a többi közt az észak-koreai hatalmi utódlással kapcsolatban bocsátkozott spekulációba, a Kína kapcsán felmerülő - és korábban általa is élesen felvetett - emberjogi aggályokról pedig azt mondta: "úgyis tudjuk, mit felelnek ezekre". - Baklövés volt. Egy dolog nem tenni semmit, majd négyszemközt felvetni ezeket a kérdéseket, és egy másik, hogy fát vágni a politikánk alatt azzal, hogy kimondjuk: nem fog működni - vélte Christian Brose, Condoleezza Rice, az előző külügyminiszter beszédírója egyik tévékommentárjában. A The Washington Post vezércikke szinte kioktató hangnemben rója meg a kínai szabadságjogokért másfél évtizede még bátran kiálló egykori First Ladyt, amiért alábecsüli a szavak jelentőségét.
