- Tartjuk a blokádot, amíg nem tudunk megegyezni - jelentette ki határozottan Pahor, hozzátéve: "Mindent elkövetünk, hogy Horvátország NATO-tag legyen, de a szlovén alkotmányt is tisztelni kell, utóbbi pedig lehetővé teszi a szabad véleménynyilvánítást".

A szlovén miniszterelnök ennek ellenére személyesen próbálta többször is lebeszélni a maribori nacionalistákat a horvátok jövőjéről véleményt nyilvánító aláírások gyűjtéséről. Amennyiben a Szlovén Nép Pártja (SSN) él ugyanis a törvény adta jogával, március végéig agitálhat népszavazásra. Így még csak sikerrel sem kell járniuk, de Szlovénia mindenképp kifut néhány nappal a ratifikálási határidőből. Csak az mentheti meg a horvát csatlakozást, ha önként visszalép az SSN, amelynek vezéréről, a 27 esztendős Lovro Skrinjaricról időközben már azt is kiderítette a horvát sajtó, hogy apai ágon ráadásul Zágrábból származik.

A Delo ljubljanai napilap legfrissebb közvélemény-kutatásából egyébként világossá vált, hogy a szlovénok kétharmada nem akar a horvát NATO-csatlakozásról voksolni, ám ha mégis kiírnák a népszavazást róla, a többség nem támogatná a szomszédok felvételét.

A horvát miniszterelnök uniós érdekek mögé próbált elbújni a keddi tárgyaláson, és azt hangsúlyozta: két ország nemzetközi bíróság előtt rendezhető ügyével nem szabadna fontos európai folyamatokat megakasztani. A szlovénok hajthatatlanok, ők taláros testület helyett mediátort látnának szívesebben a vitatott határról folyó tárgyalásokon, így próbálják "az igazságosság érvét" is becsempészni a jogi szempontok mellé.

A kormányfők tehát csak abban értettek egyet, hogy folytatni kell a megbeszélést, amelynek következő helyszíne Zágráb lesz, időpontja azonban még bizonytalan.