Az etióp diktatúra diszkrét bája

Melesz Zenavi etióp miniszterelnök teszteli az új amerikai vezetés türelmét. Kíváncsi, vajon Barack Obama stratégiájában a még elődje által meghirdetett "antidzsihád" az erősebb, vagy az emberi jogok védelme. Mert - bár a néhány évvel ezelőtti szomáliai bevonulással, az iszlám hadak féken tartásával sok jó pontot gyűjtött be Washingtonban - az otthon uralkodó állapotok, a mind arrogánsabb diktatúra semmissé teheti az amerikai támogatást.

Pedig biztatóan indult Zenavi kormányzása. A Mengisztu-rémuralom megdöntése után sikerült fejleszteni az infrastruktúrát, valamelyest enyhíteni a nyomort, 1993-ban "elengedte" Eritreát is (amely "hálából" azóta is rendre szembeszáll vele), sőt még demokratikus választásokra is sor került. Addig nem is volt baj, amíg tartott a "forradalmi lendület", szilárd többséget tudhatott maga mögött. Ám idővel a bajok újra sokasodni kezdtek: Szomáliában a gyenge kormány és az iszlám klánok harcai nyomán eluralkodott a káosz, ami az al-Kaida feltételezett jelenléte miatt fenyegetést jelentett Etiópia számára, akárcsak az ogadeni szakadár törekvések erősödése. Ráadásul lábra kapott az ellenzék is, a 2005-ös választásokon már komoly ellenfelekkel kellett megvívnia Zenavinak. Bár a győzelmet megszerezte, sokan csalást emlegettek, mire a miniszterelnök szép sorban begyűjtötte ellenlábasait. Tavalyelőtt nagy vihart kavart, hogy miközben Zenavi arról beszélt, hogy a hazaárulással és népirtással vádolt 38 ellenzéki politikus elleni vádakat enyhítik, a tárgyalást vezető bíró halálra ítélte a "bűnösöket". Az ítéleteket végül nem hajtották végre, de szabadon se engedték őket.

A sajtószabadság ismeretlen fogalom a hatalmas, több évezredes történelemre viszszatekintő kelet-afrikai országban. A parlament januárban elfogadott egy törvényt, amely korlátozza a helyi emberjogi aktivisták tevékenységét. Ez kimondja, hogy azok a hazai szervezetek, amelyek jövedelmének több mint 10 százaléka külföldről származik, "külföldinek" tekintendők, s mint ilyeneknek, tilos beleszólniuk az ország ügyeibe. Az emberjogi ügyek felvetésében egyébként élen jár a Human Rights Watch (HRW), amely nemrégiben Etiópiát élesen bíráló jelentést adott közre. A HRW azt állítja, hogy a kormánykatonák falvakat gyújtanak fel, civileket kínoznak meg a szeparatista felkelők, az Ogadeni Nemzeti Felszabadítási Front elleni harcok közben és ürügyén.

Az etióp kormány szerint a HRW állításai mendemondákra épülnek, s nem más, mint kósza híresztelések laza szövevénye. A kormány hangoztatja: "nincs nyoma" az emberi jogok súlyos megsértésének. Élnek, sőt jól vannak azok az emberek, akiket állítólag megöltek vagy megkínoztak. Az etióp jelentés kimondja: a HRW riportja egyoldalú. "Ezzel - talán nem szándékosan - a HRW a szeparatisták propagandaeszköze lett."

Néhány segélyszervezetet, köztük a Nemzetközi Vöröskeresztet, a kormányzat szabályosan kiebrudalt az országból. A másként gondolkodók, köztük az ellenzék vezére, Birtukan Mideksa letartóztatása azt sugallja, hogy a kormány minden potenciális ellenfelét rács mögött akarja tudni, tekintettel a jövőre esedékes választásokra.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.