Ez a prágai aggodalom külföldön érthetetlen. Csehországban viszont néhány jogász arra figyelmeztetett, hogy a második világháború után a szülőföldjükről éppen az akkori cseh elnök rendelkezésének következtében elűzött szudétanémetek - az uniós polgárok egyenlőségét szavatoló egyezség alapján - esetleg emberjogi bírósághoz fordulhatnak kárpótlásért. Ami ugyan legfeljebb elméleti lehetőség, ám a cseh politikusok mégis tartanak tőle.

Klaus az EP-ben. Jól megmondta nekik

Ám a prágai alsóház döntésével korántsem ért véget a dokumentum elhúzódó ratifikálási folyamata. A szenátusban is lesz szavazás, és végül Václav Klausnak is alá kell írnia az új uniós alapszerződést, ami távolról sem lesz formális ügy. Erről tanúskodik, hogy a prágai alsóházi döntést a cseh államfő rosszallással fogadta, és kijelentette: reméli, a szenátorok nagyobb felelősségtudattal vizsgálják meg, miben sérti a lisszaboni szerződés a cseh jogrendet és az ország szuverenitását.

Elutasító véleményét két nappal később az Európai Parlamentben (EP) is megismételte, nagy felbolydulást okozva az ülésteremben, ahonnan sok euroképviselő - tiltakozásul - a beszéd közben eltávozott. Klausnak nem ez volt az első külföldi botránya. Tavaly november elején Írországba látogatott, ahol nemcsak az ottani kormány tagjaival, hanem Declan Ganleyvel, a lisszaboni szerződést ellenző Libertas mozgalom milliárdos vezetőjével is tárgyalt, és nyilvánosan is támogatásáról biztosította őt.

Az euroszkeptikusnak kikiáltott elnök hívei a prágai felsőházban többségben vannak. Ők addig hallani sem akarnak a végszavazásról, amíg meg nem születik és nem lesz hatályos olyan jogszabály, amely arról rendelkezne: a prágai kabinet csak a parlament két házának jóváhagyásával adhat át bármilyen jogkört Brüsszelnek. Sok víz folyik le tehát a Moldván, mielőtt felszáll a fehér füst a cseh parlamentből.

A cseh képviselőház 2008. április elején tűzte napirendre a lisszaboni szerződést, majd elnapolták a vitát, mert több szenátor az alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a dokumentum nem sérti-e a cseh jogrendet, és nem korlátozza-e az állam szuverenitását. A brünni székhelyű taláros testület meghallgatta Václav Klaus elnököt is, aki a nyilvános tárgyaláson is azt hangoztatta, hogy a vitatott szerződés "fatális mértékben korlátozza a tagállamok szuverenitását, és alapjaiban rengeti meg a jelenlegi cseh alkotmányos jogrendet". Távozóban megismételte, hogy bármilyen döntés születik Brünnben és a prágai törvényhozásban, a lisszaboni szerződést csak akkor hajlandó aláírni, ha az új uniós megállapodást Írországban is ratifikálják.

Ennek ellenére novemberben az alkotmánybíróság a szenátorok kérdéseire nemmel válaszolt, és úgy határozott, hogy a csehországi ratifikációs folyamat folytatódhat. De a végszavazást azóta a Polgári Demokrata Párt (ODS) és a kommunisták képviselői többször megtorpedózták, legutóbb január végén. Ezt a lépést pikáns prágai összeborulásnak minősítette Jirí Paroubek, az ellenzéki cseh szocdemek (CSSD) elnöke, aki szerint buta és kínos döntés született, amely azt igazolja, hogy a kommunistákon kívül az ODS többsége is euroszkeptikus.

A hazai és a külföldi bírálatok álláspontjának felülbírálására késztették a legerősebb kormánypárt képviselőinek többségét, akik a múlt kedden végül beadták a derekukat. Nem kizárt, hogy az uniós dokumentum körüli vita és az áprilisra tervezett felsőházi végszavazás akár pártszakadáshoz és a kormány bukásához is vezet. Néhány napja ugyanis Václav Klaus bizalmasai megalapították a Szabad Polgárok Pártját (SSO), ahová az euroszkeptikusokat, az ODS képviselőinek egy részét is szívesen fogadnák be. Ha a tervük valóra válik, kora ősszel alighanem előre hozott választások lesznek Csehországban.