Mit rejt a lisszaboni szerződés?

EU-biztosok: A lisszaboni szerződés értelmében 2014-től az EU-biztosok száma a tagállamok számának kétharmadára csökken a hatékonyabb működés érdekében. Ettől kezdve csak a tagországok kétharmada jelölhet biztost a testületbe, az egyenlő rotáció elvének figyelembevételével.

Ez azt jelenti, hogy minden országnak tizenöt évből tízben lenne saját embere az Európai Bizottságban. Ám az "egy ország, egy biztos" rendszer fenntartását a lisszaboni szerződés is lehetővé teszi. Ehhez az kell, hogy a tagállamok egyhangú szavazással az addigi gyakorlat fenntartása mellett döntsenek.

Az Európai Bizottság elnökét minősített többséggel az Európai Tanács (a kormányfők testülete) jelöli. Az Európai Parlament egyszerű többséggel hagyja jóvá a kinevezést.

Kettős többség: Az EU fő döntéshozó szervében, a tanácsban jelenleg használt szavazati rendszer bonyolult - ráadásul nem tükrözi a népességi súlyok közötti különbséget. A lisszaboni szerződés mindezt 2014-től egyszerűsíti, a kettős többség elvének bevezetésével. A többség meghatározásához elegendő lesz a tagállamok számát és a mögöttük álló népességi súlyt összevetni: az az álláspont szerezheti meg a többséget, amelyet a tagállamok legalább 55, illetve az EU-népesség legalább 65 százaléka támogat.

(Forrás: www.euvonal.hu)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.