Átírják az írek az EU-drámát
Nem riogatás azt mondani, hogy ha nem lennénk EU-tagok, ugyanolyan gazdasági káosz várna ránk, mint Izlandra - kongatta meg a vészharangot a Fine Gael ír ellenzéki párt euro-képviselője, Colm Burke. Az üzenet egyértelmű: az írek nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy az idén ismét leszavazzák a lisszaboni szerződést. Tavaly már megtették, és ezzel tetszhalott állapotba került az unió büszkeségének számító dokumentum. Mindenfélét beígértek hát a dublini kormánynak, amely cserébe vállalta, hogy ez év október 31-ig új referendumot ír ki.
Jó és rossz hírek keverednek azóta. Örömhír, hogy a legújabb felmérések szerint többségbe kerültek a zöld szigeten, akik hajlandók igennel voksolni az EU-alapszerződésre - nem mintha bárki is tudná, hogy mit tartalmaz a dokumentum. (51 százalék mondana most igent, 33 százalék nemet.) A bizonytalanságot fenntartja viszont, hogy a kampány mindent a feje tetejére állíthat, és az sem világos: miként reagál a lakosság a gazdaság mélyrepülésére.
Éppen azért sürgetik ellenzéki politikusok a "Népszavazás 2." megtartását, mert szerintük az emberek - az izlandi gazdaság és kormány összeomlását látva - megértették, milyen fontos az EU-hoz tartozni. A pénzügyi krízis a korábban kelta tigrisként emlegetett Írországra is lesújtott, ahol ma már magas költségvetési hiányról és munkanélküliségről szólnak a hírek. Hamarosan például a buszsofőrök kezdenek sztrájksorozatba, hogy az elbocsátások ellen tiltakozzanak. Ám mások óva intenek attól, hogy a válsággal ijesztgessék a szavazókat, akik félelmükben a lisszaboni szerződés ellen is fordulhatnak.
Fenyegetni a politikusok azzal is szokták az íreket, hogy ha nem bólintanak rá az új alapszerződésre, elveszítik a saját EU-biztosukat; csakhogy ezúttal is kérdéses, milyen hatást vált ki a fenyegetés. Annyi mindenesetre igaz, hogy a tagállamok előre garantálták Írországnak: ha életbe lép a lisszaboni megállapodás, mégsem kell lemondania a saját biztosról (eredetileg ez volt a terv), senki sem piszkálja az ír semlegességet, és az abortuszt sem erőltetik rá a katolikus országra. Mindezzel - elvileg - eloszlatják a "nem" híveinek fő aggályait.
Nem kis fejtörést okoz viszont Brüsszelben, hogyan tartsák be a Dublinnak tett ígéreteket. Hogy mi a gond? Az új, november elsején hivatalba lépő Európai Bizottság összeállítását már a nyáron el kell kezdeni, de Brian Cowen ír miniszterelnök csak ősszel akar népszavazást rendezni. Márpedig az ír EU-biztos megtartására kizárólag a lisszaboni szerződés teremtene lehetőséget, a most érvényben lévő nizzai szerződés kimondottan a biztosok számának csökkentését írja elő.
Csűrcsavaros forgatókönyveket készítenek tehát az unió jogászai, akiknek ebben igazán van tapasztalatuk. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök figyelmeztette a testület tagjait, hogy - szükség esetén - a mandátumuk október 31-i lejárta után is hivatalban kell maradniuk, időt adva ezzel az ír probléma rendezésére. A végső döntést a kormányfők a november 5-6-i EU-csúcson hozzák majd meg, immár a rettegett referendum eredményének ismeretében. S ha így sem lenne a helyzet elég zűrzavaros, az új uniós szerződés hatálybalépését tovább késlelteti, hogy Klaus cseh és Kaczynski lengyel elnök közölte: addig nem írja alá a dokumentumot, amíg nem ismeri az ír nép ítéletét.
