A Franciaország tengerentúli területeihez tartozó karibi szigeten már több mint egy hónapja tart az általános sztrájk; a szervezők a "megélhetésért és a kolonializmus ellen" vívott harc jegyében mozgósítanak.

Fokozatosan terjed a szociális nyugtalanság Franciaország tengerentúli részein: Guadeloupe után Martinique-on, Réunionon és Guyane-ban is sztrájkok, tüntetések robbantak ki a gazdasági válság következtében. A helyiek az egyenlőtlenségek és a recesszió súlyos hatásai miatt léptek akcióba, és azzal vádolják Párizst, hogy a "létért folytatott küzdelmében" magára hagyta a térséget.

A londoni Guardian szerint a "jelenlegi gazdasági nehézségek és a régi faji feszültségek robbanóelegyéről" van szó. Ugyanakkor a helyi szervezők tagadják, hogy függetlenedési törekvések állnának a sztrájkokkal, lövöldözésekkel, robbantásokkal, barikádemelésekkel és fosztogatásokkal tarkított akciók hátterében. A szakszervezetek hivatalosan a drágaság ellen tiltakoznak.

A helyzet elmérgesedése nyomán Párizs végül kénytelen volt a legmagasabb szinten foglalkozni a térségben kialakult súlyos válsággal. Múlt hét második felében Nicolas Sarkozy elnök előbb guadeloupe-i vezetőket fogadott, másnap pedig tévébeszédben 580 millió eurót ígért a térségnek, valamint "200 euró körüli" fizetésemelést mindazoknak a guadeloupe-iaknak, akiknek a jövedelme nem éri el a minimálbér 1,4-szeresét. Az államfő azt is közölte, hogy a helyzet normalizálódása után a térségbe látogat.

A karibi zavargások megosztják a francia politikai erőket. Egy friss felmérés szerint a társadalom több mint hatvan százaléka attól tart, hogy az Antillákon történtek hatással lesznek az amúgy is válságba sülylyedő francia gazdaságra és a politikára. Párizsban a hét végén többezres szolidaritási felvonulás volt Guadeloupe mellett. A kialakult helyzetben főleg a szélsőbaloldali pártok aktívak; abban reménykednek, hogy az Antillákon lejátszódó eseménysor "harcos tavaszt" hoz Franciaországban is.