Abu Katadának, akit Nagy-Britannia egyik legveszélyesebb terroristagyanús személyiségének tartanak, egyik szeme sírhatott, a másik meg nevethetett, amikor huszonnégy órán belül egymással szöges ellentétben álló híreket kapott sorsa alakulásáról. Előbb a legfelsőbb bíróság szerepét betöltő lordbírák úgy döntöttek, hogy a radikális muzulmán prédikátor kiadható Jordániának. Egy nappal később a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság 2500 font kárpótlást ítélt meg a 48 éves férfinak, amiért őt és tíz társát bírósági tárgyalás nélkül tették hűvösre 2002 októberében a 9/11 után hozott terroristaellenes törvények szellemében. A 851 ezer forintnak megfelelő kompenzáció azért jár a korábban Oszama bin Laden európai követének nevezett szélsőségesnek, mert 2005. március 11-i feltételes szabadlábra helyezéséig ő, felesége és öt gyermeke mentálisan szenvedett, és bánatosak voltak.

A kártérítés messze elmarad attól a 170 ezer fonttól (közel 58 millió forint), amit a radikális hitszónok veszteségei miatt követelt, többek között annak az összegnek a visszatérítését, amibe a média nemkívánatos figyelmét lerázó költözése került. A 2005. július 7-i terrorista merényletek egyik áldozatának hozzátartozója a strasbourgi döntésről és Katada többek által szemérmetlennek tartott követelése kapcsán úgy fogalmazott, hogy "keserű szájízt okoz az atrocitások túlélőinek és a gyászoló rokonoknak". Összehasonlításul: a terroristák által meggyilkolt ötvenkét áldozat családjának egyenként 5500 fontos bánatpénzt fizetett ki a kormány. Jacqui Smith belügyminiszter csalódottságának adott hangot, amiért a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság nem vette figyelembe a brit álláspontot, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyeknek nem indokolt kárpótlást fizetni. Az ellenzék belügyi szóvivője úgy vélte, "a döntés minden józanul gondolkodó britet felháborodással tölt el. Igazolja, mennyire képtelen a kormány a gyűlöletet szító szónokok problémáját kezelni, egyben gúnyt űz az emberi jogok intézményéből."

Az afganisztáni háborút megjárt, kiképzett harcos, Abu Katada, valódi nevén Omar Mahmúd Mohammed Oszmán 1993-ban hamis útlevéllel kért politikai menedékjogot Nagy-Britanniában, majd leplezetlenül ápolta kapcsolatait közel-keleti iszlám szélsőséges csoportokkal és uszított erőszakra az őt és népes családját befogadott országgal szemben. Londoni mecsetjében tartott beszédeiről készült videofelvételek Mohamed Atta, a szeptember 11-i terrortámadások fő szervezőjének hamburgi lakásán is előkerültek. A hitszónok első, 2002-es letartóztatása óta jogi bonyodalmak középpontjában áll. Kiadatására egy, még Tony Blair nevéhez fűződő diplomáciai áttörés eredményeként kerülhet sor. A volt kormányfő biztosítékot kapott Jordániától és más országoktól, hogy állampolgáraik tisztességes jogi elbánásban részesülnek.