Egyik szeme sír, a másik nevet az olasz politikának - bal- és jobboldalon egyaránt. Az, hogy Veltroni alig tizenhat hónap után bedobta a törülközőt, ajándék a mérsékelt politikát képviselő főtitkárnak kezdettől fogva keresztbe tevő, balosabb ellenzéki szárnynak és a kormánynak is,

"Elegem volt az önmarcangolásból! Ne haragudjatok, hogy nem sikerült, ebben a pártban nem volt csapatmunka, közös cél!" - mondta szerdai sajtótájékoztatóján a meghatott és megfáradt Veltroni, akinek a hét végi szardíniai tartományi választások lesújtó eredménye az utolsó csepp volt. Romano Prodi jobbkeze, az egykori olasz kommunista pártból Róma főpolgármesteri székéig eljutó Veltroni 2007 októberében 75 százalékos támogatást kapott az általa alapított PD miniszterelnökjelölt-választásán. A "Yes, we can" - obamai jelszót meglovagolva szállt szembe Berlusconival, aki példátlan vereséget mért rá, és a 2008. áprilisi parlamenti választáson a PD által elért 34 százalék azóta 25-re csökkent. Amikor Veltroni tavaly ősszel utcára szólította az olaszokat Berlusconi ellen, milliók válaszoltak, voksokat azonban ez sem hozott.

"Se nem hal, se nem hús, ez a PD baja" - magyarázta a Veltroni langyos politikáját gyakran kritizáló, radikálisabb ellenzéket sürgető szövetséges, Antonio Di Pietro, és a politológusok, valamint a sajtó is egyetért abban, hogy a gazdasági válságtól az eutanázia kérdéséig Veltroni egyszer sem tudta egységbe fogni a PD ezernyi arcát. A Veltroni által hirdetett új, fiatal, alternatív reformpárt közös frontba tömörítette az egymással örök harcban álló tucatnyi ellenzéki erőt a katolikusoktól a Veltroni ellenségének tartott PD-elnök, Massimo D'Alema képviselte baloldalig. Alternatívát azonban nem tudott felmutatni, és a tűzszünet nem volt tartós. A szardíniai voksolással egy időben a D'Alema vezette Red (Vörös) alapítvány új főtitkárjelöltet állított, Prodi egykori minisztere, Pierluigi Bersani személyében.

A PD sorsáról a párt február 21-én dönt. Valószínű az átmeneti kormányzás, bár a bátrabbak már a júniusi európai parlamenti választások előtt váltást sürgetnek az októberre tervezett kongresszus azonnali összehívásával. Nem kizárt a pártszakadás sem, az biztos, hogy a Prodival '96-ban indított Olajfa végleg kiszáradt, a balközép politikája kudarcot vallott. Berlusconival szemben egyedül a kereszténydemokrata Prodi vezette balközép volt képes nyerni, kétszer is ('96, 2006), és kétszer bukott belső törés miatt. Ahogyan Veltronival is történt. "Akárki is jön utánam, ne órával a kezetekben mérjétek az eredményeket, a nagy politikai projekteknek nehéz és hosszú az útja. Nézzétek a jobboldalt, Berlusconi kezdettől fogva a helyén van, mi hét vezetőt váltottunk" - mondta Veltroni.

Veltroni (jobbra) kollégáját, Minnitit hallgatja