Mit és mikor tudtak meg? - az amerikai Watergate-ügyből oly ismerős kérdést most európai politikusoknak teszik fel, azt feszegetvén, milyen információk birtokában támogatták az amerikaiak iraki inváziójának a megindítását. A brit kormány napokon belül dönt, hogy betekintést engedjen-e a dokumentumokba, amelyek rávilágíthatnak Tony Blair akkori kormányfő döntésének hátterére, Hollandiában pedig lényegében tény: lesz vizsgálat, ám Balkenende miniszterelnök ügyesen keveri a kártyákat, s legalább kilenc hónapnyi lélegzethez jutott. Az iraki háborút a legtöbb európai kormány támogatta, ám a közvélemény nem rokonszenvezett az amerikai akcióval.

Ha az írek az idén népszavazáson áldásukat adnák a lisszaboni szerződésre, akkor Tony Blair jó eséllyel pályázhatna az elnöki posztra. Balkenende - mint arra tegnap a holland Handelsblad is utalt - az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, ahonnan kiszorítaná a magát újra jelölő José Manuel Barrosót, aki egyébként Portugália kormányfője volt az iraki háború megindításakor, és még találkozót is szervezett az Azori-szigeteken 2003. március
16-án - négy nappal a harci cselekmények nyitánya előtt - Blair, Bush és a spanyol Aznar bevonásával.

A pozíciókért a harc az európai közvélemény kizárásával folyik, választott parlamenti képviselők rábólinthatnak az európai hatalmak zárt ajtók mögött kötött alkujára. A hétfői Financial Timesban Piet Eeckhoute erős végrehajtó testület (bizottság) létrehozását sürgeti, hogy a két fő politikai vonulat, a néppárti és a szocialista nevezze meg jelöltjeit, akik folytassanak kampányt, s tegyék ki magukat a szavazók előtti közvetlen próbatételnek.