Borisz Tadics szerb államfő Újvidéken (Novi Sad) kijelentette, hogy a statútum semmilyen módon nem sérti országa integritását. "A decentralizáció hagyománya Szerbiának, s a Vajdaság, mint régió, európai jelleggel is bír, de mindenekelőtt szerb és Szerbia része marad, miként mindig is az volt" - jelentette ki a köztársasági elnök, aki a szerb államiság napja (február 16-a) alkalmából rendezett katonai gyakorlaton beszélt. Az elnök azt is kijelentette, hogy Szerbia olyan ország, amelyet sem a vallási hit, sem a nemzeti hovatartozás mentén nem lehet megosztani. Szerinte az, aki a nemzeti kisebbségekhez tartozókat bántja és lekicsinyli, árt a szerb népnek. A jelenlegi nehéz körülmények között ugyanis Szerbiának minden ereje mozgósítására, belső szolidaritásra van szüksége, arra, hogy tiszteljük egymást és öszszefogjunk - mondta.

A Vajdaság új alaptörvénye - amelyet októberben fogadott el az autonóm tartomány parlamentje, de csak akkor válik érvényessé, ha a belgrádi törvényhozás is jóváhagyja - heves belpolitikai csatározás tárgyává vált az utóbbi hetekben. A liberálisokat leszámítva minden ellenzéki párt megtámadta azzal, hogy szuverén országokat megillető jogokat ad a Vajdaságnak, utat nyit annak, hogy "állam alakuljon az államban", tehát előrevetíti Szerbia - Koszovó egyoldalú elszakadását követő - újabb darabolását. A csata az után vált különösen élessé, hogy egy hete a szerb ortodox egyház is részesévé vált. A főpapokból álló szinódus levélben fordult az államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a parlament elnökéhez, és súlyos aggodalmát fejezte ki a tervezett törvény miatt. A püspökök és érsekek ugyanazt kifogásolták, mint a politikusok: azt, hogy a Vajdaság képviseletet akar létesíteni az EU központjában, parlamentje helyi törvényeket hoz, miniszterei lesznek az eddigi reszortfelelős titkárok helyett és megállapodásokat köt nemzetközi szervezetekkel, esetleg más országok kormányaival.

Megfigyelők szerint a kormánykoalíciót vezető Demokrata Pártnak is élén álló Borisz Tadics szombati állásfoglalása cáfolata annak, hogy a Demokrata Párt cserbenhagyja legerősebb szervezetét, a vajdaságit, amely az alaptörvény kidolgozásának és helyi elfogadtatásának motorja volt. (MTI)

Robbanás rázta meg az észak-koszovói Kosovska Mitrovicát néhány nappal a koszovói függetlenség kikiáltásának első évfordulója előtt. Senki sem sérült meg. Besim Hoti rendőrségi szóvivő elmondta: feltételezik, hogy kézigránátot dobtak szombat éjjel a város szerbek lakta, északi lakónegyedére. Hasim Thaqi koszovói kormányfő előzőleg óvott az etnikai jellegű erőszakos cselekményektől. (AP)