Az újvidéki székhelyű vajdasági parlament úgy fogadta el tavaly a helyi alkotmányt pótló tartományi statútumot, hogy csak a szerény kisebbségbe szorult Seselj-féle radikálisok voksoltak ellene; még a később a demokraták koalíciós partnerévé előlépett milosevicsi szocialisták sem találtak kivetnivalót benne. Akkor úgy tűnt, hogy a szerb parlamentben esedékes szavazás nem lesz több formaságnál. A statútum ügye azonban az év végéig nem került napirendre, viszont sokasodni kezdtek a "hazafias aggodalmak" a Vajdaság esetleges elszakadásának lehetősége miatt.

Mára odáig fajult az aggódás Belgrádban, hogy nemcsak a legzajosabb patrióták - a kettészakadt radikálisok és a Vojiszlav Kostunica vezette, immár marginális csoporttá fogyatkozott DSS - hadakoznak a tartomány autonómiája ellen, hanem a szerb ortodox egyház is szükségesnek találta kinyilvánítani elmarasztaló véleményét.

Politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az autonómiakérdés komoly nézetkülönbségeket okozott a DS berkeiben is; a párt vajdasági káderei, úgymond, nem felejtik a választási ígéreteket, a fővárosiak viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy Szerbiát erős kézzel Belgrádból kell irányítani.

A kisebbségben levő autonómiapártiak küzdenek igazukért. Pásztor István VMSZ-elnök azt nyilatkozta, hogy ha másképp nem megy, a Vajdaság kérdését nemzetközi szintre kell emelni. Nenad Csanak, a "hírhedt" autonomista pedig bejelentette: a statútum tervezete eredeti változatában is karikatúra volt, módosított változata a karikatúra karikatúrája lesz, s arra nem adhatja voksát.