"Alapvetően jó szomszédok vagyunk"

- Miért nem akarja Szlovénia beengedni Európába Horvátországot?

- Szó sincs ilyesmiről. Alapvetően jó szomszédok vagyunk, igaz, a határvita elsősorban a Piráni-öbölben 17 éve beárnyékolja a kapcsolatainkat. Inkább úgy fogalmaznék, hogy Horvátország kész helyzet elé állított bennünket a csatlakozási tárgyalásai alatt. Ha ezt elfogadnánk, szentesítenénk egy olyan álláspontot, amely ellentétben van a nemzeti érdekeinkkel. A nemrég felajánlott nemzetközi közvetítéssel, például Martti Ahtisaari finn Nobel-békedíjas diplomata, politikus jószolgálati misszióját igénybe véve viszont körvonalazódhat a megegyezés lehetősége és Horvátország tiszta lappal kezdheti uniós tagságát.

- Optimistának tűnik ez a megközelítés. A horvátok ugyanis azt hangoztatják, hogy "nemzetközi zsarolásnak" tekinthető a szlovén hozzáállás.

- Csak a horvát félen múlik, hogy a folyamatok párhuzamosan haladjanak. Az optimista forgatókönyv így néz ki: miközben Zágráb folytatja a csatlakozási tárgyalásokat, velünk is megegyezhet a tengeri határvonal kijelöléséről. Az év végére tehát mindkét "fronton" eredményeket mutathatunk fel.

- Ám mintha megcsontosodott lenne az önök álláspontja. Vagy a Piráni-öböl nagyobbik része, vagy semmi. Vagy elfogadják ezt a horvátok, vagy nem lehetnek uniós tagállam?

- Együttműködőnek kell lenni, de ez a horvátokra is vonatkozik. Ne feledkezzünk el arról, 2001-ben egyszer már megoldottuk a határkérdést, amikor a két ország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a szlovén szabad kijáratot a nyílt tengerre mi úgy kompenzáljuk, hogy területeket engedünk át az Isztriai-félszigeten és a Mura folyó mentén. Akkor a horvátok visszatáncoltak, és nem ratifikálták a megállapodást.

- Miért nem mennek nemzetközi bíróságra a vitás üggyel? Ezt szorgalmazza Horvátország is.

- Ha minden problémával bíróságra szaladnák, nem lenne szükség diplomáciára. A nemzetközi törvényszék csak egy eszköz a megoldási lehetőségek közül. Mi mindenképpen az előtt szeretnénk rendezni a határvitát, hogy Horvátország belépne az unióba. Egy bírósági eljárás évekig húzódhat, s talán éppen ez a horvátok érdeke.

- Sokan meglepődnek ezen a határozottságon. Szlovéniáról ugyanis az a kép él bennünk, hogy barátságos, befogadó ország, ahol minden működik, és mindenki mosolyog.

- Bár kis ország vagyunk, valóban minden adott ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Próbálunk jól tervezni, ügyesen taktikázni, és élünk a lehetőségeinkkel. Ennek nem mond ellent, hogy határozottan érvényesítjük az érdekeinket.

- Milyen szomszédnak tartanak minket, magyarokat? Czukor József Ljubljanába akkreditált magyar nagykövet a Népszabadságnak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy a két ország között legfeljebb "mesterségesen lélegeztetettek" a kapcsolatok.

- A múltból adódó esetleges különbözőségek ellenére nagyon is hasonló lehetőségeink vannak a jövőben. Pláne, hogy Magyarországról csakis, mint jó szomszédról beszélhetünk. Lehet, pont ezért figyeltünk kevésbé eddig egymásra. Azért látogatok most Budapestre, mert fontos számunkra az eddig valóban csak mérsékelten kihasznált együttműködés.

- A Szlovéniában élő magyar kisebbség helyzetét példaértékűként emlegetik Európában. Milyennek látja a magyarországi szlovénok lehetőségeit?

- Mindent elkövetünk azért, hogy a magyarok, ideértve a nyelvük szabad használatát is, ugyanúgy élhessenek nálunk, mint a szlovénok. Ehhez törvényi védelmet, és pénz is biztosítunk. Nem szerencsés összehasonlítgatni, de elhallgatni sem akarom, hogy a szlovén kisebbségnek bizony akadnak problémái Magyarországon. Ezek kis odafigyeléssel, és stabilabb pénzügyi háttérrel valószínűleg megoldhatók a gondok. Budapesten arról is tárgyalok, miben és hogyan tudnánk segíteni.