Az iráni vezető Barack Obama hétfői washingtoni sajtótájékoztatójára reagált, amelyben az új amerikai elnök kijelentette, hogy nyitni akar Irán felé. Békejobbot nyújt Teheránnak - mondta az elnök - hozzátéve, hogy ehhez az kell, hogy az irániak ne ökölbe szorított kézzel fogadják ezt. Obama álláspontja éles váltás elődje, George W. Bush politikájához képest. A korábbi elnök Teherán elszigetelésére törekedett, s adminisztrációja feltehetően Irán elleni katonai akciókat is tervezett.

Az évfordulós nagygyűlésre kiállították az iráni műholdat szállító Safir rakéta modelljét

Mahmud Ahmadinezsad az iráni iszlám forradalom 30. évfordulójával kapcsolatos teheráni ünnepségen mondott beszédében kommentálta Obama kezdeményezését. "Irán kész párbeszédet folytatni az Egyesült Államokkal az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján" - hangsúlyozta tízezrek előtt mondott beszédében, amelyet egyenes adásban közvetített az állami televízió. Szavai szerint hazája az utóbbi években állandó fenyegetéseknek volt kitéve. "Izrael, az Egyesült Államok és más nyugati országok egységesek voltak (Irán ellenében), szankciókat vezettek be, katonai akciókkal fenyegették, de nem tudták legyőzni ezt a nagy nemzetet, és Irán ma már igazi szuperhatalom" - mondta. Az elnök, aki egyébként újjáválasztásáért kampányol, a párbeszéd feltételének jelölte meg, hogy Amerika kövesse meg Iránt. Beszéde közben hallgatósága a szokásos Amerika-ellenes jelszavakat skandálta, és "Halál Amerikára, halál Izraelre!" feliratú transzparenseket tartottak a magasba az iráni főváros központi terén.

Teherán és számos vidéki település zászlódíszbe és virágfüzérekbe öltözött kedden, s milliók vettek részt országszerte az államilag szervezett tömegrendezvényeken. Azt ünnepelték, hogy a Ruhollah Khomeini néhai nagyajatollah által kezdeményezett és vezetett iszlám forradalom megfosztotta hatalmától 1979 februárjában az amerikai támogatást élvező Reza Pahlavi sahot, megdöntve egyúttal a két és fél ezer éves monarchiát.

Radikális iráni diákok még ugyanabban az évben megszállták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, majd 444 napon át túszként fogva tartottak ott 52 amerikait. Washington 1980-ban megszakította emiatt diplomáciai kapcsolatait Teheránnal.

Az elemzők eközben rámutatnak: a nyitás, a tárgyalások felvétele olyan jelentős lépés, amelyben nem Ahmadinezsad, hanem Szajed Ali Hamanei ajatollah, az ország "legfelsőbb vezetője" dönt. A főpap eddig még nem nyilatkozott az ügyben. Az Iránt uraló klérus nyilván latolgatja, mennyiben veszélyeztetné hatalmát a nyitás, hiszen a városi irániak nagy része megcsömörlötte már az ország elszigeteltségét. A Reuters szerint a vezető előbb tisztázni kívánja, mekkora támogatásra számíthat a politikai elitben. Az elnökválasztás előtt mindez kifinomult politikai kötéltáncot jelent. Ahmadinezsad jelenlegi elnököt azokkal az erőkkel azonosítják, amelyek konfrontációt keresnek Amerikával és az Európai Unióval, s katonai, technológiai, elrettentő erővel regionális hatalommá fejlesztenék Iránt. Az olajárak zuhanása, a gazdasági világválság azonban esetleg liberálisabb erőket hozza helyzetbe.