Nem esünk egymás torkának
- Szerbia továbbra sem nyugodott bele déli tartománya elvesztésébe, és perre megy igazáért.
- Igen, a Koszovó státusza feletti vita az idén jogi útra kerül, jelenleg beadványunkat elemzik a nemzetközi bíróság bírái. Ez nem jogorvoslati kérelem, mi elvi állásfoglalást kértünk a testülettől. Perről akkor beszélhetünk, ha egy ország egy másik ellen adja be beadványát. Mi még jogi területen is a konfrontáció ellen döntöttünk. Érdekes döntést várhatunk, mert a történelemben először kell a bíróságnak egy területi elszakadás jogosságáról határoznia.
- Önöket számos kritika érte a bírósági kereset miatt az unió azon tagállamaitól, amelyek elismerték Koszovót.
- Mi nem pereltünk be egy országot sem. Minden államnak joga van kérdezni, és mi ezt tettük. Ráadásul egy nem konfrontálódó kérdéssel. A nemzetközi közösség támogatott minket abban, hogy a bíróság elé kerüljön az ügy. Az Európai Unió egyetlen állama sem szavazott beadványunk ellen.
- Kormánya szerint Magyarország megsértette a nemzetközi jogot Koszovó elismerésével?
- Ez az álláspontunk, igen. Az elismerések megsértették a nemzetközi jogszabályokat. Mi azonban nem ezt kérdezzük a bíróságtól, hanem hogy maga a függetlenség egyoldalú kikiáltása jogszerű volt-e. A fontos, hogy a bíróság döntéséhez mindenki tartsa magát.
- Mi Szerbia célja a beadványnyal?
- Ha a bíróság ítéletében megállapítja, hogy a pristinai lépés megsértette a nemzetközi jogot, akkor több ország már nem fogja elismerni annak függetlenségét, és ez blokkolni fogja, hogy az úgynevezett Koszovót bármely nemzetközi szervezet tagjai közé fogadja. Ez olyan patthelyzetet teremtene, amelyből csak a végső megoldást megkereső tárgyalások vezethetnek ki.
- Ezen a héten lesz egy éve, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét. Hogyan látja az elmúlt tizenkét hónapot?
- Sajnos egy évvel ezelőtt a pristinai vezetők úgy döntöttek, hogy egyoldalúan cselekszenek, és sajnálatos módon néhány ország - bevallottan néhány nagy hatalmú nyugati ország - úgy döntött, hogy támogatja lépésüket. Szerbiának így nem maradt más lehetősége, mint hogy bíróság előtt védje meg álláspontját. A Balkán történelmében viszont egyedülálló, hogy egy elszakadási törekvésre békés választ adjon egy ország. Soha senki nem cselekedett még így. Az ellentétes álláspontokat a meglévő intézmények előtt akarjuk tisztázni. Nem esünk egymás torkának, mint eddigi történelmünk során mindig. Azt reméljük, hogy ezzel elérhető egy kompromisszumos megállapodás.
- Vagyis a koszovói státuszkérdés újbóli megnyitása?
- Igen. Csak dialógus vezethet ki a helyzetből, és a státuszkérdésről már holnap hajlandóak vagyunk tárgyalni.
- Milyennek ítéli a magyar- szerb együttműködést?
- Magyarországgal kapcsolatban legnagyobb bánatomra van egy nyitott kérdés. Ez pedig Koszovó. De megpróbáljuk ezt a témát amennyire lehet félretenni, és azokra a területekre fordítani minden erőnket, amelyekben egyetértünk. Voltaképpen ez minden más területet jelent. Nagyon elégedett vagyok kapcsolatainkkal, bár mindig lehet még többet tenni.
- Hogyan segíthet Magyarország Szerbia gyors európai integrációja érdekében?
- Már eddig is sokat tett Budapest, amit nagyra is értékelünk. Magyarország az egyik legfontosabb támogatónk a gyors integrációban. Olyan pillanatban vagyunk, amikor két területen léphetünk előre. Az egyik a vízumliberalizáció kérdése, ebben szomszédos országként különösen sok segítséget kapunk. A másik az intézményi közeledés, főleg a Szerbia és az EU által megkötött átmeneti megállapodás életbelépése. Erről nincs konszenzus Brüsszelben. Van néhány tagország, amelyik kételkedik abban, hogy az adott helyzetben ez a jó döntés. A legnagyobb akadály természetesen a kérdés, hogy Szerbia mindent megtesz-e a hágai törvényszékkel való együttműködés lezárásáért, a két utolsó körözött személy elfogásáért. Márpedig mi minden forrásunkat felhasználjuk, hogy a törvényszék követeléseinek eleget tegyünk. Ezért is hívtunk uniós megfigyelőket, hogy ellenőrizzék maguk.
- A nyomozás állásába is betekintést nyernének?
- Ez nem az ő feladatuk, hanem a hágai főügyészé, akit mindenki támogat. Senki sem akarja gátolni Serge Brammertz munkáját, vagy rejtegetni előle valamit. Tiszteljük, amit tesz, és elégedettek vagyunk vele. Azt hiszem, az uniós megfigyelők tapasztalatai Brammertz úr munkájával együtt mutathatnak teljes képet a 27 tagországnak együttműködésünk őszinteségéről. Remélem, február végén az EU külügyminiszterei pozitív választ adnak meghívásunkra.
- Miért olyan nehéz Ratko Mladics kézre kerítése?
- Nem vagyok abban a pozícióban, hogy a nyomozás állásáról nyilatkozzak. Ebben nem vagyok kompetens. De azt tudom, hogy az illetékesek a hét minden napján 24 órában dolgoznak elfogásán.
- A globális pénzügyi válság Szerbiát is súlyosan érinti. Nem tart attól, hogy az emberek elégedetlensége a kisebbségek elleni indulatokat feltüzelheti?
- Nem, ennek nincs reális esély. A szerbiai többnemzetiségű társadalom alapjai stabilak és külső hatásokra rezisztensek. Ez a 2000-es demokratikus rendszerváltás egyik nagy érdeme. Annak már van esélye, hogy a gazdasági válság hatására az országon belül erősödjön a szociális vagy politikai feszültség, de semmiképpen sem etnikai színezettel. Az előttünk álló problémákon sok más kormánnyal osztozunk.
- A demokrata blokk koalíciós megállapodását a néhai Milosevics szocialistáival rengeteg kritika érte. Nem érzi úgy, hogy a nehéz időkben ez szétfeszítheti a kormányt?
- Azt hiszem, hogy a szocialisták koalícióra lépésükkel tanúsították, hogy szakítottak múltjukkal. Az biztos, hogy bajban leszünk, mint minden ország ebben a válságban. De mély hitünk az európai jövőben a helyes irányon tartja a koalíciót. Az integráció elérése az a ragasztó, ami összetartja a kormányt.
