Bár a hétvégi müncheni biztonságpolitikai fórum a témák széles körét tekintette át, brüsszeli diplomáciai körökben úgy értékelik, hogy az új amerikai vezetés átgondolja afganisztáni stratégiáját. Erre nemcsak Richard Holbrooke, az új térségi megbízott utalt, hanem például Robert M. Gates védelmi miniszter is, aki a demokráciaépítés helyett megelégedne azzal, ha az al-Kaidát ki tudnák szorítani az országból, kiképzőtáborait fel tudnák számolni. Egy minapi brüsszeli fórumon azt mondta William Drozdiak, az American Council on Germany igazgatója, az Obama-kampány európai tanácsadója, hogy Hamid Karzai afgán elnök nem élvezi az új amerikai elnök teljes bizalmát, s egyelőre kétséges NATO-diplomaták szerint is, vajon Washington támogatja-e az újraválasztási kampányát, vagy inkább olyan politikust állítana előtérbe, aki a tálibokkal szót tudna érteni a politikai megoldás kimunkálása érdekében. S minthogy az USA másfél éven belül harmincezer fővel növeli katonáinak létszámát Afganisztánban, mind kevesebb szükség lesz többlet európai haderőre, annál nagyobb további európai anyagi hozzájárulásra, ami nyilván éles vitákat válthat ki a globális gazdasági válság közepette.

Ám ezek a fejlemények is arra utalnak, hogy a NATO kezéből kicsúszhat az afganisztáni hadművelet kezelése, s átkerülhet amerikai irányítás alá, aminek következtében megkérdőjeleződhet az a stratégia is, amelyet a jelenlegi NATO-főtitkár, a holland Jaap de Hoop Scheffer tűzött a zászlajára, amikor az afganisztáni sikert az észak-atlanti szövetség jövőjével kötötte össze. A főtitkár mandátuma július 31-én jár le, de az utódról még alig folynak érdemi diplomáciai egyeztetések a NATO-ban. Ám akárki is lesz, új afgán elképzelésekkel kell színre lépnie, s nem lehet élesen oroszellenes sem - ez is a müncheni értekezlet egyik üzenete.

A szövetségesek körében egyelőre éles viták övezik, hogyan lehetne hatékonyan fellépni az afganisztáni kábítószer-kereskedelem ellen, amely a tálibok fő pénzforrása, anélkül, hogy növelnék a polgári áldozatok vagy a tálibok híveinek a számát. Másrészről, nem kerülte el a figyelmet Brüsszelben az sem, hogy orosz nyomásra Kirgizisztán bezárja a manaszi amerikai légi támaszpontot, amely az afganisztáni utánpótlási útvonal fontos láncszeme. Miközben az amerikai-orosz viszony számos egyéb kérdésben enyhülni látszik, Brüsszelben úgy látják, Moszkva szavakban támogatja a NATO afganisztáni erőfeszítéseit, de a gyakorlatban az ellenkezőjét teszi, mert az atlanti szövetségesek sikerének előmozdítása sem áll szükségképpen érdekében.