Netanjahu visszatérhet
Izraelben alig vannak választási plakátok az utcákon, alig agitálnak fiatalok a nagyobb kereszteződésekben, szokatlanul csendesen, már-már unalmasan telt el a gázai háborút követő mindössze háromhetes választási kampány.
Mindezek után ma reggel
7-kor megnyílnak a választóhelységek, hogy a szavazásra jogosult mintegy öt és negyed millió polgár helyi idő szerint este 10-ig megválassza az ország történetének 18. parlamentjét. A zsidó államban nincsenek választókörzetek, csak országos listákra lehet szavazni - ezúttal 34-re - de általában tucatnyi pártnak van reális bejutási esélye a kétszázalékos küszöb mellett.
A jelenlegi kampány során a közvélemény-kutatások eleinte a jobboldali Likud párt toronymagas győzelmét jósolták, de a centrista Kadima párt a legutolsó adatok szerint "veszélyesen" megközelítette riválisát. A választások legnagyobb tétje, hogy végül sikerül-e a kadimás Cipi Livni, jelenlegi külügyminiszternek leköröznie a likudos Benjamin Netanjahut. Livni a finisben maga mellé állította az addig többnyire bizonytalankodó nők és a fiatalok többségét, s így az utolsó két hétben látványos emelkedést mutatott pártjának népszerűsége, miközben Netanjahu számos szavazót vesztett, akik inkább a többi jobboldali párthoz csatlakoztak.
Elsősorban Avigdor Liebermann szélsőségesen nacionalista Izrael a hazánk nevű pártja okozhat meglepetéseket, bizonyos kutatások szerint akár több mint 20 helyet is megszerezhetnek a 120 tagú knesszetben, s ezzel a harmadik legnagyobb frakcióvá válhatnak. Ha ez megtörténik, akkor maguk mögé utasítják az Ehud Barak vezette szociáldemokrata Munkapártot, amely eddig mindig jobban szerepelt a negyedik helynél a pártok rangsorában.
Akár legyőzi Livni Netanjahut, akár nem, a jobboldali blokk várhatóan jóval erősebb lesz a knesszetben a baloldali pártok összességénél, mindenképpen többségre, vagyis több mint 60 helyre számíthatnak. Az izraeli parlamentáris szabályok szerint a választások után a köztársasági elnök - jelen esetben a Kadima párthoz tartozó Simon Peresz - tanácskozásra invitálja a frakciókat, s azok véleménye alapján kéri fel általában a legjobban szereplő párt vezetőjét a kormányalakításra. A pártok öszszesített támogatása szerint jelenleg Netanjahunak van a legnagyobb esélye a következő koalíciós kormány megteremtésére, mivel a bejutásra számító pártok többsége még Livni győzelme esetén is őt szeretné kormányfőként látni.
LIKUD, jobboldali
Benjamin Netanjahu volt miniszterelnök vezeti a pártot. Jelenleg 12 képviselője van a knesszetben, most 25-27 helyre számítanak. A párt 1973-ban alakult három formációból Menahem Begin vezetésével, aki az ország első jobboldali kormányfője lett 1977-ben. Netanjahu a kampány során kikötötte, Jeruzsálemnek Izrael "osztatlan fővárosának" kell maradnia, s nem adja fel a Golán-fennsíkot. Ígérete szerint győzelme esetén nagykoalícióra törekedne.
KADIMA, jobbközép
A Cipi Livni külügyminiszter vezette párt jelenleg 29 képviselői helyet tud magáénak a törvényhozásban, ebből most 6-7 helytől eshet el. A főleg a Likud tagjaiból alakult pártot az egyoldalú izraeli politika jegyében Ariel Saron
kormányfő hozta létre 2005 novemberében, hat héttel agyvérzése előtt. A Kadima támogatja palesztin állam létrehozását Ciszjordánia nagy részén és az egész Gázai övezetben a "két nemzetállam" elve alapján.
MUNKAPÁRT, balközép
A pártot Ehud Barak védelmi miniszter, korábbi kormányfő vezeti. Most 19 képviselőjük van, a következő knesszetben 14-17 helyre számíthatnak. A Munkapárt irányította az államot 1948-tól 1977-ig, hét miniszterelnököt adott. A szociáldemokrata párt az oslói egyezmények szorgalmazója volt, de folytatta a telepesítést anélkül, hogy sikerült volna valóra váltania a békét. A párt most is támogatja "a tárgyalások gyors befejezését a palesztin hatósággal".
ISZRAEL BEITEINU, szélsőjobb
A moldáviai üzletember, Avigdor Liebermann vezette párt négy éve robbant be a köztudatban.
Elsősorban az orosz ajkú szavazókra apellál. Most 11 képviselővel rendelkezik a knesszetben.
Várhatóan ezt 18-19-re növeli. Az ultranacionalista világi tömörülés azzal kampányol, hogy az izraeli állampolgárságot hűségnyilatkozathoz kellene kötni, azaz meg kéne vonni az izraeli araboktól, akik az állam lakosságának 20 százalékát teszik ki.
