Viva a Made in Italy!

Lucca városközpontjából kitiltották a kebab- és falafelárusokat, a kínai éttermeket és az amerikai gyorsbüféket, s az olasz konyha védelmében hasonló rendelkezésre készülnek egész Lombardia tartományban - hiába kiáltanak gasztronómiai rasszismusért a milánói vendéglátóhelyek egynegyedét kézben tartó külföldiek.

Nem elég erős a hangjuk ott, ahol az északi ligás agrárminiszter, Luca Zaia arra szólította fel karácsonykor a lakosságot: import ananász és datolya helyett csak hazait fogyasszon!

A globalizált és multietnikus táplálkozás korában egyre inkább a Made in Italy a jelszó az Alpoktól az Etnáig, ahol a legkisebb falunak is megvan a büszkén és féltve őrzött (és főleg munkahelyeket adó) étel- és italspecialitása. Ez magyarázza, hogy az EU-ban 176 termékkel Olaszország vezeti a védett márkanevek listáját. A védett eredetű termékek itáliai tábora az egész világon keresett unikumokból áll - a parmezán sajttól a pármai sonkáig, a nyersen sajtolt olívaolajtól Chianti vörösboráig, a genovai bazsalikomtól a szardíniai sáfrányig, a modenai balzsamecettől a campaniai bivalymozzarelláig, a szicíliai vérvörös narancsról és a perugiai csokoládéról már nem is beszélve. Az olasz ételek nemcsak minőségben és ízben, hanem nemzeti öntudatban is erősek: ki más tudna siratni egy csontos marhaszeletet, mint a kergemarhakór idején tercinákban (olasz versforma) gyászoló firenzei hentesek?

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot Pármából irányító Itália foggal-körömmel harcol a termékeiért: bírósághoz fordult és nyert a német parmezánutánzatok ellen, és levédte az igazi nápolyi margheritapizzát is. A gasztrohatalom Olaszország nem hódolt be a nemzetközi divatnak, éppen ellenkezőleg, az olasz élelmiszeripar diktál külföldön: az olasz szupermarketek polcain döntő többségben nemzeti áruk sorakoznak, a mortadella és a prosciutto között sosem lesz hely a magyar szaláminak, és még a sörpulton is az olasz birra takarja el a német márkát.

A határon túlról érkező állatbetegségek, a növénymanipuláció, a szigorú brüsszeli élelmiszerszabályok csak megerősítették a "hazai = tudod, hogy mit eszel" hitét. A helyhez és idényhez kötött táplálkozás elterjesztéséhez a gyorsbüfék elleni olasz slow food mozgalom is hozzájárult. A hatékony termelői lobbinak és a protekcionizmusra épülő agrárpolitikának köszönhetően Olaszországban ma nem akkor vagy menő, ha drága trópusi gyümölcsöt eszel, hanem ha a Vezúz talaján érett apró, kesernyés almát vásárolod - és így még az olasz fajták sem halnak ki.

Magyar büszkeség: a Szegedi szalámi

Részletek az uniós oltalom alatt álló Szegedi szalámi termékleírásából: "A Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi előállítása Szeged város közigazgatási területén történik. Az előállításhoz Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Baranya megyékben tenyésztett és ezen megyékben levágott szalámi félsertés használható fel."

"A Szegedi szalámi 2-4 mm szemcsenagyságúra aprított és egyenletesen elkevert sertéshús és sertés szalonnaszemcsékből álló, sózott és fűszerezett, műbélbe töltött húskészítmény, amelynek felülete a bükkfahasábokkal történő füstölést és szárításos érlelést követően szürkésfehér nemespenész bevonatot kap."

Római étterem. Aki ad magára, hazait eszik
Római étterem. Aki ad magára, hazait eszik
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.