Sarkozy: Kétfrontos harc
Sarkozy a müncheni fórumon várhatóan újra felveti: Párizs visszatér a NATO-ba a hidegháború után megváltozott helyzetben. A döntést az áprilisi csúcstalálkozón szentesíthetik Strasbourgban, ahol Barack Obama amerikai elnök is jelen lesz. Minthogy egyelőre csupán francia szándékról van szó, nem hivatalos az a megegyezés is a Fehér Házzal, hogy Párizs két parancsnokságot vehet át. Egyet az amerikai Norfolkban, az atlanti doktrínával foglalkozó szervezetet (Allied Command Transformation) és egyet Lisszabonban, ahonnan a gyors reagálású erőket irányítják. Ez valószínűleg kevesebb, mint amit Sarkozy szeretne. Amikor Jacques Chirac elnök a kilencvenes évek közepén megkísérelte a visszatérést, akkor a nápolyi déli NATO-parancsnokságot kérte, de nem kapta meg.
Hervé Morin francia védelmi miniszter a minap az önálló európai katonai erő létrehozása, és az egyenlő amerikai-európai szerepvállalás mellett érvelt, Sarkozy és Angela Merkel német kancellár pedig az EU-NATO-kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazta. Elemzők azonban rámutatnak, hogy a francia uniós elnökség alatt sem öltött formát az önálló európai hadműveleti központ Brüsszelben.
Új korszak kezdődhet mind a transzatlani kapcsolatokban, mind a Nyugat és Oroszország viszonyában, a müncheni biztonságpolitikai konferencia ezen reménybeli újrakezdés "klímáját" hivatott tesztelni - nyilatkozta Wolfgang Ischinger, a vasárnapig tartó, magas rangú politikusok sorát, így Angela Merkel német kancellárt és Nicolas Sarkozy francia államfőt felvonultató esemény házigazdája. Az Egyesült Államokat a Münchenben "visszajáró vendégnek" számító védelmi miniszter helyett Joe Biden alelnök fogja képviselni. A tanácskozásnak otthont adó Bayerischer Hof hotelt négyezer rendőr védi - nemcsak a terroristáktól, hanem a zárt területen kívül gyülekező ellentüntetőktől is.
Az elsők között felszólaló Szergej Ivanov orosz kormányfő-helyettes arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok által tervezett európai rakétatelepítés a nemzetközi biztonság megszilárdítása helyett csak újabb feszültségekhez vezet. Szerinte Csehország és Lengyelország kiválasztása a helyszínül valójában az Oroszországgal szembeni elrettentést szolgálja. Ivanov emlékeztetett arra: Medvegyev államfő a közelmúltban kilátásba helyezte, hogy országa eláll a rövid hatótávolságú rakéták kalinyingrádi telepítésének tervétől, amennyiben Washington is lemond a telepítésről. Az Egyesült Államoknak, Európának és Oroszországnak a fenyegető veszélyek elhárítására közös erőfeszítéseket kellene tenni - mondta, s emlékeztetett, hogy Moszkva felajánlotta az ország déli részén meglévő radartechnika felhasználását. (Berlini tudósítónktól)