Kint, a fronton sosem járt, a Tikrit melletti amerikai erődben félnapos műszakokban szerelte a bevetésre induló Apache harci helikoptereket. A 2004 szeptemberétől fél évet Irakban szolgáló André Shepherdnek egy idő után azonban kétségei támadtak a háború kapcsán. Az interneten megdöbbentő dolgokat olvasott az Apache helikopterek által okozott pusztításról. A Nürnberg melletti bázisra visszatérve ezért úgy döntött, még egyszer nem megy Irakba, többé nem akar a szerinte ártatlan emberek haláláért felelős hadi gépezet része lenni.

Az ohiói Clevelandből, szerény sorból származó Shepherd 2007 áprilisában "lépett le" a hadseregből. Amíg egy frankfurti jogsegélyszervezet nem karolta fel, Németország déli részén bujkált. Nem ő az első amerikai katona, aki engedély nélkül távol maradt egységétől. Abban viszont úttörő, hogy ő az első a dezertőrök közül, aki politikai menedékért folyamodik az Egyesült Államokkal szövetséges, igaz, az iraki háborútól távol maradó Németországban.

Reinhard Marx ügyvéd biztos benne, hogy 31 éves védence nem jut annak a dezertőrnek a sorsára, akit Kanada adott ki az USA-nak. Az ENSZ-határozatok utólag ugyan legitimálták Irak megszállását, a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság 2005-ben az iraki háborút agressziónak, vagyis nemzetközi jogot sértőnek nyilvánította. Marxék arra az EU-s direktívára is hivatkoznak, amely értelmében menedék illeti meg azt, aki megtagadja, hogy nemzetközi jogba ütköző harci cselekményekben vegyen részt.

A német menekültügyi szervek már meghallgatták Shepherdet, a Berlin-Washington viszonyban különlegesnek számító ügyben a döntés három-négy hónapon belül várható. Shepherd most azt nyilatkozza: bántja, hogy az Egyesült Államokban gyáva, hazafiatlan árulónak tartják, internetes fórumokon a halálát követelik. Németországban viszont szerinte megértik a lelkiismereti problémáit.

André Shepherd