Az orosz vezetés az elmúlt hónapokban több mint hatmilliárd dollárt ígért a szövetségeseknek. A sort Fehéroroszország nyitotta, amely a Moszkva által februárig jóváhagyott kétmilliárdos hitel mellé további 2,2 milliárd dolláros támogatást vár az év közepéig. Alekszandr Lukasenko a közelmúltban még ellenezte a gyors reagálású erők létrehozását.

Örményország több mint félmilliárd dolláros hitelről állapodott meg Moszkvával, emellett a hárommilliós dél-kaukázusi ország támogatást kap meglévő atomerőművének fejlesztésére is.

Kirgizisztán 150 millió dollár vissza nem térítendő támogatást - az állami költségvetés egyhatodát - kapja Moszkvától, és ígéretet kétmilliárd dollár kedvezményes hitelre. Az "ajándékért" cserébe Biskek lemond a Manaszban nyolc éve létrehozott amerikai katonai légibázisért kapott pénzről.

Moszkva közben Üzbegisztánt is győzködi, miután az Egyesült Államok ott szeretné pótolni a jelek szerint most kieső manaszi bázist. Dmitrij Medvegyev kiállása Üzbegisztán mellett azonban Tádzsikisztán nemtetszését váltotta ki, különösen az, hogy az ország számára fontos - ám Üzbegisztán által ellenzett - roguni vízi erőmű megépítését Moszkva csak Üzbegisztán hozzájárulásával támogatná.

Végül Emomali Rahmon tádzsik elnök részvételével született meg az ODKB döntése a nemzetközi terrorizmus ellen szolgáló gyors reagálású erőkről.

- Az ODKB eddigi kollektív erői csak papíron léteztek, ezúttal valódi, magasan kvalifikált, szükség esetén egységes irányítás alá vonható reális erőt hozunk létre - ígérte az orosz elnök a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. A közös katonai erő alapját Oroszország és Kazahsztán adná. A katonai egységek a tervek szerint saját országaikban állomásoznának, bár felmerült Manasz használata is a célra.

Az ODKB tagjainak vezetői délután már az Eurázsiai Gazdasági Közösség (Jevrazesz) ülésén tárgyaltak tovább. Moszkva a tagországok megsegítésére szolgáló Válságellenes Alaphoz 10 milliárd dolláros tőkével kész hozzájárulni.